- avagy az ösztönök harca -
Térjünk vissza azokra a kutatásokra, melyek oly egyértelműen állítják, hogy együttélésre feminimebb, míg legtermékenyebb napjaikon, utódaik apjául magas tesztoszteronszintű, maszkulinabb, domináns férfiakat választanak a nők.
Mit kell egyáltalán "dominancia" alatt érteni?
Természetesen a férfiak (vagy a nők) egymás (s egyes értelmezés szerint a másik nem) fölötti "vezető szerepét" és "életrevalóságát", melyet továbbadhatnak az utódaiknak.
Sokan próbálkoztak a dominancia női ízléssel kapcsolatos definíciójával, kezdve a szociális státusztól, a képzettségen, intelligencián, egészségen, tesztoszteronszinten, testtartáson keresztül való meghatározottságig.
A szociális státusz viszonylag hamar kiesett a mezőnyből, mert bár a nők számára fokozottan jelentős a biztonság, ez csak bizonyos feltételekkel, s vélhetően sok esetben kalkuláció szintjén lesz igaz. Egy régebbi kutatás felfedezni vélte, hogy a gazdag férfiakkal a nők több orgazmust éltek át, ám később az is kiderült, hogy maguk a gazdag nők is elégedettebbek a szexuális életükkel, függetlenül attól, hogy a partnerük vagy ők keresték-e meg a pénzt- az orgazmuskészséget pedig mindennél jobban befolyásolja a férfiak külseje.
Handsome men have the best sperm
"However new research suggests that your socioeconomic status (based on income, education and occupation) affects how satisfying you are likely to find your love life."
Emellett a házasságok többsége közvetlenül az első gyermek születése után romlik meg, ami inkább korrelál az apa "karrierhajhászásával" (mennyi időt tölt távol a családtól), mint az alacsony fizetéssel.
Az utolsó érv, ami a gazdasági alapú státuszt cáfolja, hogy az "alfahímek" az elképzelések szerint épphogy nem adnának semmiféle biztonságot a nőknek, mivel egyébként is sok nővel nemzhetnek közös utódokat, így az elköteleződésük felesleges. Aki tehát biztonságot ad, az inkább "bétahímnek" tekinthető. Ha a nő fiai alfától származnak, nem azért fogják őket szeretni, mert megosztják az erőforrásaikat a gyermekük anyjával (ahogyan apjuk is (sem) tette), inkább más okot kell ideképzelnünk, mert az egyébként is hadilábakon álló elmélet így végképp ellentmondásba kerülhet önmagával.
A második vesztes a képzettség és intelligencia volt, melyek előnyben részesítése mögött szintén tudatos befolyást kell gyanítanunk. Természetesen senki nem vitatja, hogy hagyományosan sok nő keres gazdag és képzett férjet, de amikor párkereső oldalak profiljaival mérték fel, mekkora szexuális izgalmat vált ki a résztvevőkből az adott profil tulajdonosa, az intelligencia szinte egyáltalán semmit nem nyomott a latban. Csak miután arra szólították fel őket, hogy nyilatkozzanak, kivel tudják hosszabb távra is elképzelni az életüket kezdték el mérlegelni a férfiak értelmi képességeit is.
Az egyik ilyen vizsgálat kitér rá, hogy számtalan tanulmány támogatja a maszkulinabb külsejű (agresszívabb?) férfiak preferenciáját a nők termékeny napjain, miközben az intelligenciának szinte semmiféle hasonló hatása nincs a nők ösztönös ízlésére. A "szeretnék felnézni rá!" tehát inkább fakadhat az eltérő szocializációból, ami ellenben a férfiak "buta" nőkkel kapcsolatos "biztonságvágyából" ered- holott a férfiak éppen azon ösztönös oknál fogva preferálják szexuálisan a nőies testalkatot, mert a nőies nőknek és utódaiknak jobbak a kognitív képességei. (A nőies derék-csípő arány és nagyobb fokú termékenység összefüggései nem egyértelműen kimutathatók.)
Men With Macho Faces Attractive to Fertile Women, Researchers Find
A cikkben viszont újra a már párkapcsolatban élő nőkről van szó, nem említik, hogy a még nem párkapcsolatban élő nőknek nincs ilyesfajta preferenciája. Őket sem szaglásuk alapján, sem vizuálisan nem vonzzák jobban a "maszkulinabb" (s feltehetően dominánsabb?) férfiak.
(Valójában a többieket sem, de itt sem szaladjunk ennyire előre.)
"There is no common agreement on the interpretation of the association between dominance and attractiveness. Some researchers have suggested that the high mating value of dominant men is due to their tendency to reaching higher socio-economical status and therefore gaining the resources which they may invest in their mate and offspring (Mueller & Mazur 1997). Alternatively, dominance has been suggested to honestly reflect male genetic quality. Tendency to dominate is a risky strategy in competitive encounters and is associated with higher levels of testosterone, which may reduce immunocompetence in various species (Folstad & Karter 1992); dominance could therefore reliably indicate male condition. There is also evidence that males of high genetic quality have a tendency for lower parental investment (Waynforth 1998). In response, a mixed mating strategy may have evolved in females: they prefer genetically superior males as short-term or extra-pair sexual partners while at the same time they are seeking males who are more willing to invest in their offspring as long-term or social partners (Reynolds 1996; Penton-Voak et al 1999; Blomqvist et al 2002; Foerster et al 2003). This interpretation is consistent with our findings that women in stable relationships have a strong tendency to prefer the smell of dominant men when in the fertile phase of their cycle, while single women and all women in non-fertile phases lack this preference."
Mindenesetre ez az idézet is némi pontosításra szorul:
- Egyrészt a magas tesztoszteronszintű, maszkulinabb férfiaknak gyengébb az immunrendszere és a spermiumminősége, illetve megtermékenyítő képessége is; sőt, talán az átlagos intelligenciájuk is alacsonyabb. (lent bővebben kitérek erre, ahogyan arra is, hogy a "maszkulinabb" alternatívája nem a "feminim" lesz)
- Másrészt a (túlzott) maszkulinitás alatti vonzalommal kapcsolatban a nők legfogamzóképesebb napjainak meghatározása sem eléggé alátámasztott, s ha az volna is jobban illeszkedik a dolog a fenti, női stratégiához: ha a nő a maszkulinabb férfit is "versenyeztetni" akarja, legtermékenyebb napjain ad neki esélyt, mivel megtermékenyítőképesség szempontjából ő indul a legnagyobb hátránnyal. Ha ilyen férfitől (is) szeretne utódokat, megint csak ehhez a módszerhez kell folyamodnia, egyébként az illető spermáit könnyedén "kiütik" a jobb, életképesebb, hosszabb ideig túlélő spermiumok, melyekből több van.
A (szociális és párkapcsolati) dominancia vizsgálata további, árnyaltabb eredményeket is hozott, például, hogy mindkét nem arra vevő, ha a választottjuk a saját nemtársaival vagy az "idegenekkel" szemben viselkedik dominánsan. Sőt, a férfiak némiképp arra is buktak, ha a nők dominánsak voltak más férfiakkal. Ez a feltevések szerint egyfajta védelmet jelenthet: ha képes ellenállni az idegen férfiak nem kívánt közeledésének, nehezebben válik (nemi) erőszak vagy csábítás "áldozatává".
A hímnemről mindenesetre kijelenthető, hogy több, ellentmondásos ösztönkésztetés is lehet jelen egymás mellett, ezek két fő csoportja pedig a nőkkel kapcsolatos biztonságvágy a bizonytalan apaság miatt (maszkulin, szubmisszív nők preferálása), illetve a nőiesebb, jobb képességű nőkhöz való vonzalom. Az előbbi példa bemutatja, hogy még e kategóriák is továbbdifferenciálódhatnak, tekintve, hogy a férfi pozitívumnak veszi a nő részéről a többi férfivel szembeni kiállást, ami szintén a biztos apaságát garantálhatná.
A hímnem egyedeinek legjelentősebb ösztönös vágyát talán azzal a mondattal tudnánk lefordítani, hogy "egyedül én legyek alfa a nők szemében, míg az "összes többit" tekintsék bétának." A férfiból legalábbis ambivalens érzelmeket vált ki, ha a nők egyetemesen tisztelik a férfiakat és túlzottan kedvesek velük, különösen ha a kedvesükről van szó. A nők számára inkább pozitívum, ha egy férfi egyetemesen tiszteli a nőket.
Women want men who are dominant with other men
Women Prefer Prestige Over Dominance In Mates
A korábbi link alapján a nőnemet nem csak tudatosan, hanem ösztönösen is taszítja az agresszió, illetve (más források szerint) vonzza a humor és az altruizmus.
Következtetés: a dominancia- mindkét nemnél- addig vonzó, míg "kívülállókra" irányul.
A férfiak agresszív viselkedésével kapcsolatos ellenérzések könnyen magyarázhatók evolúciós okokkal is: a természetes kiválasztódás általi életrevalóság és szaporodási ráta hasznossága és annak veszélyes és kártékony volta, ha a hímneműek jóval agresszívebbé válnak a nőneműeknél és egyoldalúan juttatják érvényre szaporodási érdekeiket úgy aránylanak egymáshoz, hogy génekre való lecsapódásuk alapvetően az agressziótól való viszolygást eredményezi.
Másik fő kérdés, hogy a férfiak miért veszik figyelembe pozitívumként a nők dominanciáját? Sarah Hrdy erről is talált valamit: a főemlősök szinte mindegyikénél a rangsorban magasan álló, domináns anyák kölykei nőnek fel a legnagyobb eséllyel, s ez olyannyira hatással van a hímekre, hogy a csimpánzok párzáskor például előnyben részesítik az ilyen nőstényeket. Ezen felül ezek a nőstények kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, mivel az erőforrások megszerzésénél és elosztásánál a többiek fölött állnak, míg alacsonyabb rangú társaik gyakran feszültek és ingerlékenyek, ami már a terhesség alatt is negatívan hathat a magzat fejlődésére. Hrdy szerint az utód szempontjából a nők közötti rangsor és dominancia sem kevésbé fontos. (e.g., Hrdy, 1981=1999)
A szociális, szexuális dominanciával és szubmisszivitással foglalkozó kutatások egy része valamint az alternatív evolúciós modellek ezzel magyarázzák azt a jelenséget is, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest nem csak az "agresszív", vagy "domináns", hanem a szubmisszív fantáziák előfordulása is gyakoribb és erőteljesebb.
"Remaining Questions
Both sociocultural and evolutionary theoretical
orientations lead one to expect strong gender differences
in the incidence of submissive fantasy themes. Perhaps
as a consequence to this convergence, together with
the power of conventional wisdom, the potency of gender
difference expectations occludes gender similarities
when they arise; that is, when gender similarities are
documented, they tend to be downplayed or ignored.
Moreover, although both categories of explanation
address well men’s sexual aggression toward women,
they fail to address men’s predilection for submissive
fantasies documented by sex fantasy scholars. Furthermore,
neither approach addresses within gender variability:
What kinds of women entertain such fantasies?
Evolutionary approaches by and large do not give rise
to hypotheses about individual differences. An exception
is RCT (Hawley, 1999).
An Alternate Evolutionary Model: RCT and Social Dominance
RCT diverges sharply from traditional sexual selection
views in its attention to gender similarities.
Although evolutionary perspectives generally propose
and support distinct cultures and psychologies of men
and women (e.g., Buss, 1989; Sadalla et al., 1987),
RCT assumes that women’s behavior is no less selfinterested,
competitive, or dominance-striving than
men’s."
(Patricia H. Hawley and William A. Hensley,
Department of Psychology, University of Kansas)
Egyetlen tisztázatlan pontja maradt jelen, az ember ösztönös motivációit feszegető elemzésnek. Fentebb a "feminim férfi mítoszára" utaltam, olyan alternatívaként, mely tartós kapcsolatra "alkalmas", valójában azonban nem "feminim és maszkulin", legföljebb különböző módokon maszkulin, különböző stratégiákkal élő férfiakról van szó. A magas tesztoszteronszint és fizikai erő egészen másfajta tulajdonságokhoz vezet, mint az intelligencia, jó külső, egészség, termékenység- mondhatni ezek némelyike bizonyos értelemben akár ki is zárhatja egymást, bár az sem lényegtelen, mikor hat a tesztoszteron a szervezetre.
Mi az a "férfias"...?
Először is a fogalmak rendberakása végett: ha a nőket az ösztrogénszármazékok teszik nővé, nem pusztán az alacsonyabb tesztoszteronszint, továbbá a magas tesztoszteronszint teheti őket "férfiassá", nem csupán az ösztrogén hiánya, logikus, hogy a férfiakat sem a tesztoszteron puszta hiánya vagy alacsonyabb koncentrációja fogja feminimmé tenni.
1. Tesztoszteron és testfelépítés-preferencia, immunrendszer...
A tesztoszteronszint tekintetében különféle fokozatok képzelhetők el, s egy bizonyos szint fölött a férfi nemzőképessége egyenesen leromlik, hímivarsejtjei gyengébb minőségűek, "hibásabbak" lesznek, noha testi ereje és izomzata nő. Emellett agresszívabbá válhat és mindez rossz hatással lehet az intelligenciaszintjére is.
A túl sok tesztoszteron pusztítja az agysejteket
Jelentős kitétel ebben, hogy kizárólag a felnőttkori tesztoszteron túltermelésre vonatkozik, magzati és fiatalkorban fokozottan szükséges a tesztoszteron megfelelő mennyisége a nemi jegyek kialakulásához. A magzati tesztoszteron az agy fejlődésére is más hatással van, mint a felnőttkorban kapott, vagy termelt "fokozott dózis".
Az eredmények enyhén szólva is ellentmondásosak.
"A nők vonzóbbnak találják arcképük alapján azokat a férfiakat, akiknek tesztoszteronszintje magas, amelyhez erősebb immunrendszer is társul főként azoknál, akik keveset stresszelik magukat - idézte egy európai kutatócsoport friss megállapítását a LiveScience című ismeretterjesztő portál."
(index.hu)
Amint láthatjuk, más tényezők is árnyalják a végeredményt. Az Index cikkének folytatása:
"Kiderült, hogy a férfiaknál a magas tesztoszteronszint összefüggésben volt a vonzó arccal és az erőteljes immunválasszal is. A nők a legerősebb immunválaszt adó férfiakat vonzóbbnak értékelték, mint azokat, akik immunválasza gyengébb volt. A vérmintákban mért hormon- és ellenanyagszinteket a tesztelést végző nők természetesen nem ismerték.
A tesztoszteronszint és a vonzerő közti kapcsolat azoknál a férfiaknál volt a legerősebb, akiknél a stresszhormon legalacsonyabb szintjét mérték. Ez arra utal, hogy a stressz az immunrendszert is gyengíti, ezzel együtt pedig csökkentette a nők által adott pontszámokat.
A férfiak tesztoszteronszintje és immunrendszerük erőssége közti kapcsolatot már korábbi tanulmányok is vizsgálták, ám a mostani vizsgálatsor az első, amely a férfiak vonzerejét is összefüggésbe hozta az előbbiekkel."
Egyetlen gond, hogy a magasabb tesztoszteronszint más vizsgálatok szerint fokozza a stresszt, tehát újra olyan különbséget kell gyanítanunk, ami nem csak ebből az egyetlen jellemzőből táplálkozik.
A dolog árnyalása nem is váratott magára túl sokáig.
Randy Thornhill mindemellett a híres "pólós-tesztről" is ismert, ő mutatta ki, hogy a nők a tőlük eltérő MHC génekkel rendelkező, azaz a sajátjuktól különböző immunrendszerű férfiak szagát részesítik előnyben.
A fentinek szöges ellentéte is olvasható:
"A kutatások szerint a tesztoszteron gyengíti az immunrendszert, ami azt jelenti, a férfiak betegebbek és a férfi-influenza bizony létezik!"
(itoterapiakalauz.hu)
"Miért van az, hogy a férfiak védelmi rendszere kevésbé éber.
Általánosan elfogadott hogy az egyik tettes a tesztoszteron- amely amellett hogy szükséges az erősebb izmok kifejlesztéséhez, vagy a szőrzet növekedéséhez, és ahhoz hogy a férfiak tipikus férfias viselkedési formákat mutassanak vagyis túl gyorsan vezessenek vagy belemenjenek a konfliktusokba - egyszersmind csillapítja az immunrendszert.
Néhány évvel ezelőtt a Mayo-klinika kutatói megállapították hogy az egyik módja annak, hogy fokozzák az immunválaszt hím egerekben az, hogy jelentősen csökkentsék a tesztoszteron szintjüket. Ez a termelődött immunsejtek számának növekedéséhez vezet. Mi több a tesztoszteron-mentes egerek immunsejtjei sokkal agresszívebbek, és jobban készen állnak a támadásra mint az egerek eredeti sejtjei.
A tesztoszteron csökkentése például lerövidítette az időt amely alatt az immunrendszer helyre állt a kemoterápia után.
Így lehetne segíteni a férfiak rák elleni küzdelmét avval ha csökkentjük a tesztoszteron szintjüket például egy adag ösztrogénnel. Hogy ez működik azt már bebizonyította egy két évvel korábbi tanulmány (Massachusetts Institute of Technology)"
Következő cikk, a spermiumminőségről:
A mély hangú férfiaknak nem macsós a spermájuk
A végkövetkeztetést azért ne hamarkodjuk el, ahogyan annak sem érdemes azonnal bedőlni, hogy minél mélyebb a hang, annál vonzóbbá válik a férfiember- míg nem tudjuk, egyáltalán kik képviselték a "magasabb hangúakat" és hogyan. Többek között emiatt is érdemes utánanézni a kutatások módszertanának, mert amint látni fogjuk, a válaszadók még vizuálisan is gyakran kerülnek "kényszerhelyzetbe".
A témában a legérdekesebb összefoglaló:
Az izmosabb férfiaknak gyengébb az immunrendszerük, de több a nőjük
"A nagyobb kalóriagény mellett még van az izmos férfiaknak egy jelentős hátránya: azt eddig is tudtuk, hogy a férfiak immunrendszere gyengébb, mint a nőké, de az csak most derült ki, hogy minél izmosabb valaki, annál gyengébb az immunrendszere."
Itt is megjegyzik, hogy az ilyen férfiaknak ennek ellenére saját bevallásuk szerint(!) több szexuális élményben van részük, mert a nők az izmos férfiakat szeretik.
Egy a gond, hogy a nők erről valahogy folyton megfeledkeznek. Legalábbis ösztönösen- mert a tudatos megkérdezésen alapuló felmérések természetesen szépen hozhatják a várt eredményt, főleg ha a kérdésfeltevés módja is támogatja ezt.
A vizuális teszteknél mind a magas tesztoszteronszinttel, mind az izomzattal kapcsolatban markánsan eltér a helyzet, s mivel egy kép néha többet mond ezer szónál, szemléltetésként lássuk az alábbit:
"Az említett kutatás keretében a szakemberek nemcsak arra voltak kíváncsiak, hogy a férfiak milyen testre vágynak, hanem azt is megkérdezték a felmérés alanyaitól: szerintük milyen testalkat tetszik legjobban a nőknek? Ők válaszukban hűek maradtak a férfi-ideálról alkotott elképzelésükhöz, és a sajátjuknál jóval izmosabb ábrázolásokat jelölték meg. Egyúttal úgy vélték, hogy a testépítő szalonok minden lakója ellenállhatatlannak tűnik a nők szemében...
Az amerikai tanulmány szerzői azt is szerették volna tudni, hogy valójában ezek a férfiak jól ismerik-e a nőket. Kíváncsiságuk kielégítésére 40 hölggyel is kitöltettek ugyanilyen tesztet, az iránt érdeklődve náluk, hogy milyen férfitestet tartanak a legcsábítóbbnak. A válaszokból kiderült, hogy a nők többsége a közepesen izmos férfiakat részesíti előnyben. A kifejezetten "izompacsirtának" nevezhető férfiak pedig csak nagyon korlátozott mértékben érdeklik őket..."
A korábbiakban arról is olvashattunk, hogy a nők mintegy 20%-al kevésbé izmos férfit szeretnének, mint amilyen a "férfiak szerint ideális férfi". Továbbmenve azt is kimutatták, a test szimmetriája és az arc helyessége mellett mennyire jelentéktelen vizuális szempontból számukra a fizikai erőt (és magas tesztoszteronszintet) jelző izomzat.
Íme a testre vonatkozó női voksok- vizuálisan. Mint láthatjuk, a nagyon izmos felett a közepesen-vékony, sportos vezeti messze magasan a mezőnyt.
Forrás: The Ideal Male Physique — What girls want & what guys want to be
A fokozottan izmos alkat egyedül a "fokozottan mackós" alkatot volt képes kiütni. A bicepsz összességében egyáltalán nem érdekli a nőket. A túlságosan kockás has és nagydarab test a vonzerőre hátrányosan hat.
A női választás itt egyébként egybecseng az egészségesen közepes tesztoszteronszinttel, jó nemzőképességgel és immunerősséggel. A férfiak eltúlzott nemi jegyei úgy tűnik csak nagyon keveseknek jönnek be.
A beteges soványság mindazonáltal épp úgy nem vonzó, mint ahogyan a nők túlzott soványsága sem az a férfiaknak.
Mivel a témában szinte minden vizuális felmérés hasonló eredményt hozott, nem is vesztegetnék több szót rá.
Are Muscular Men More Attractive?
A nagyon izmos férfiaknak tehát legföljebb a múltban, az egyértelműen fizikai erőt alkalmazó versengés idején lehetett több szexuális partnerük, amikor konkrétan közvetlen ütközéses harc döntött róla, melyik nőkért vetélkedő hímnemű győz.
Csupán érdekességként linkelem egy fórumon talált, feltehetően fiatal lány "véleményét" az ideális férfitestről:
2. Tesztoszteron és arcpreferencia... avagy mennyire legyen maszkulin?
Itt egyetlen olyan kutatást emelnék ki, ami több más kutatást is árnyal, illetve gyakorlatilag megcáfol. Előtte azonban fontos kitérnünk rá, hogy az arcpreferenciával kapcsolatban a legtöbb tesztet úgy végezték, hogy ugyanazon férfi arcát tették mesterségesen maszkulinabbá (tesztoszteron okozta hatás) illetve feminimebbé (ösztrogén és alacsony tesztoszteronszint okozta hatás).
Ennek jelentősége akkor válik számunkra érthetővé, ha belegondolunk abba a viszonylag egyszerű ténybe, hogy a nők előtt kétféle választási lehetőség állt és többségük bizony nem leszbikus. Kimaradt a sorból tehát a mérsékelten magas, vagy mondjuk inkább úgy, alacsonyabb tesztoszteronszintű, "szimmetrikus arcú" férfi. Valós arcokkal megismételve ezeket a kutatásokat zavarba ejtően megugrott a "feminimnek minősített arcok" népeszűsége- amelyek igazából nem is feminimek, hiszen a magas ösztrogénszint hatásai nem tapasztalhatók az arcvonásokon. Itt is a nők azon preferenciája érvényesült tehát, hogy a túlságosan- egészségtelenül- magas tesztoszteronszintet, mely a hatalmas izmokat, fokozott testi erőt és az arc erősen maszkulin jellegét eredményezi, ösztönösen nem találják vonzónak.
Mást találnak viszont férfiasnak maguk a férfiak. Takarékoskodván a hellyel és az idővel, épp csak megemlítem, hogy az izmokhoz hasonlóan itt is az erőteljesen "maszkulin vonásokat" minősítették önmaguk számára ideálisnak és kívánatosnak. Ez nem meglepő, mivel az egymás közötti közvetlen harcot, a versengést, illetve a nőnemmel szembeni esetleges érdekérvényesítést nem mindig az segítette elő, hogy vonzóak legyenek a nők számára.
Ami mégis fontos, hogy a férfi nem csak hogy mást talál férfiasnak, hanem az esetek többségében egészen mély meggyőződése, hogy az általa áhított külsőt és viselkedést találják férfiasnak a nők is. A hímnem úgymond "kivetít" és nem mindig törekszik a nőnem megismerésére, egyszerűen azért, mert a módszer túl időigényes lett volna, a gyengébb ellenfeleket meg könnyebb volt legyőznie- evolúciós biológusok szerint ezen érdekes jelenség egyfajta modern folyománya, hogy minél inkább tetszik egy férfinek egy csinos nő, annál inkább "beleképzeli" a helyzetbe, hogy valójában a nő vonzódik hozzá. A férfiaknak hajlamuk van arra- főleg rövidtávú ismerkedésnél- hogy túlbecsüljék a nők "szexuális hajlandóságát".
Mindennek tudatában azon sem kell csodálkoznunk, amikor a túlzott gyúrás ellenére sikertelen férfiak értetlenül állnak a modern nők "megkergülése" előtt, akik helyettük mindenféle "férfiatlan" alakhoz vonzódnak.
Kicsit hasonló a helyzet ahhoz, hogy maguk a nők sem a buta és gyenge nőket tartják a nőiesség netovábbjának, hiába jönne jól a hímnemnek a biztos apaság szempontjából az ilyesfajta "női(etlen)" jelleg.
Az ösztrogén és a mesterségesen feminizált férfiarcok nőkre gyakorolt hatását talán az szemlélteti leginkább, hogy bár létezik ez a kategória is, a valóban feminim férfi általában magasabb testzsíraránnyal rendelkezik, s bár az ösztrogén jótékony hatásai folytán akár intelligensebb is lehet, utódainak ezt nem egyértelműen tudná továbbadni, mivel a magas tesztoszteronszintű férfihoz hasonlóan "gyengébb" a szervezete és a nemzőképessége.
Mit jelez a mutató- és a gyűrűsujj hossza?
"A British Journal of Psychology-ban megjelent tanulmány szerint a „nőies” hormonszintek miatt a kutatók kisebb eséllyel nemzenek gyermeket. A felmérés szintén érdekes eredménye, hogy az elnőiesedett kutatók rokonságában az átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő diszlexiások (olvasási zavarban szenvedők). A betegség kialakulása részben a magas ösztrogénszinttel áll kapcsolatban."
A feminim, tudós-típusú férfiak általában nem örvendenek kimagasló népszerűségnek a másik nem körében, ahogyan a túl izmos/testépítő alkatú, vagy agresszív férfiak sem.
Az ígért tanulmány még részletekbe menőbben feszegeti az arcpreferencia kérdését.
Does Masculinity Matter? The Contribution of Masculine Face Shape to Male Attractiveness in Humans
Összegezve
Jelen cikk eredetileg egy férfiakról szóló kutatással nyitott, majd a nemek egymáshoz való viszonyát tekintettük át az eltérő szaporodási stratégiák, genetikai érdekellentétek és génelmélet függvényében.
Muszáj volt kitérni a női ízlésre annak megértése miatt, hogy a férfiak nem csak egymással kénytelenek versengeni, hanem a számukra hasznos "alfaság" elérése a nők részéről is bizonyos ellenállásba ütközik. Végső kérdésként maradt fenn a dominancia, agresszió és kedvesség hatása, melyekről már eddig is szó esett.
Mint láttuk, a dominancia meghatározása közel sem egyértelmű, valamelyest hatással van mindkét nemre, emellett az eltérő érdekek miatt mind a nők, mind a férfiak többsége "óvatos".
A szociális és párkapcsolati dominancia nehezen megfogható voltának ellenére készült néhány felmérés arról is, miként és mennyire lehet a kedvesség és önzetlenség a nők számára vonzó.
Dominance, prosocial orientation, and female preferences: Do nice guys really finish last?
Nem mindenütt sikerült egyértelmű összefüggést kimutatni a férfiak vélt vagy valós dominanciájával, sőt- volt olyan vizsgálat, amelyben egyenesen a "kedves és önzetlen viselkedés" győzött.
Altruism Makes Men More Attractive to Women, Study Finds
Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a párválasztási stratégiák bonyolultabbak, mint hinnénk...
