Mi lehet az oka, hogy a főemlős "rokonokhoz" viszonyítva az ember relatíve korán felhagyott csecsemője szoptatásával? Egy új evolúciós teória szerint mindez a húsevéssel áll összefüggésben.

A nem ipari jellegű társadalmakban a nők átlagosan két és fél évig szoptatják csecsemőjüket, míg a főemlősök közül a csimpánzok öt évig etetik utódaikat.

A Journal of Human Evolution című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a nők körülbelül 2, 6 millió éve tértek át a korai elválasztásra.

A hominidák ezidőtájt kezdtek el elhullott állatokat is fogyasztani. A vállalkozás nem volt kockázatmentes, a ragadozó állatokkal való szorosabb kapcsolatba kerülés számos áldozatot követel a vadászok körében. Ez szelekciós nyomást jelentett az irányba, hogy a csecsemőket minél korábban elválasszák. Minél rövidebb ideig függött ugyanis a csecsemő a szoptatástól, annál nagyobbak voltak túlélési esélyei anyja halála után.

A korai húsfogyasztás egyéb előnyökkel is járt a gyermek fejlődése szempontjából, többek között gyorsabban kezdett növekedni illetve fejlődni agya is. Az embergyermek agya körülbelül háromszor gyorsabban növekszik, mint a csimpánzoké.

Korábban is születtek már elméletek a korai elválasztással kapcsolatban. Ezek szerint a korai elválasztás például lehetővé tette a nőknek, hogy több utódot szüljenek. Az alatt az idő alatt, amíg egy csimpánz nőstény egy utódot szoptatott, az ember kettőt is képes volt.

Forrás: http://www.ng.hu