Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma. Az impresszionista stílus nem volt olyan jellemző korstílus, mint a barokk vagy a reneszánsz, hiszen ezek a művészet minden ágára hatottak. Az impresszionizmus leginkább a festészet, a zene és az irodalom, kis mértékben a szobrászat stílusa.

Az impresszionizmus a modern művészet első jelentős forradalma volt, amely magát az érzéki benyomást, az impressziót rögzítette. Az impresszionisták elsősorban a fény festői voltak, az adott dolgokat úgy ábrázolták, ahogyan adott pillanatban látták, ez az élmény vezette az ecsetjüket. A fény felbontja a színeket, a levegő rezgése elmossa a szilárd körvonalakat, a felületen reflex-hatások vibrálnak. A kritika és a közönség gúnyolódása ellenére szilárdan kitartottak ezen elvek mellett.

Ebből a látásmódból következett a sajátos impresszionista festéstechnika: a vásznon apró, tiszta színfoltokat raktak egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve optikailag keverednek, és a szemlélőben kiváltják a megfelelő szín-benyomást. A feketét elhagyják, vagy a minimálisra csökkentik.

Mary Stevenson Cassatt (Allegheny, Pennsylvania, 1844. május 22. – Le Mesnil-Théribus, (Beaufresne kastély), Pikárdia, 1926. június 14.) impresszionista amerikai festő és grafikus. Élete jelentős részét Párizsban töltötte, eleinte Edgar Degas pártfogoltjaként, később maga is jelentős impresszionista festővé vált. Sok képén szerepelnek nők, mind társaságban, mind pedig személyes élethelyzetekben. Különös érzékenységgel ábrázolja az anya-gyermek közötti kapcsolatot.

Édesapja, Robert Simpson Cassatt sikeres bróker volt, édesanyja, Katherine Kelso Johnston bankárcsaládból
származott. Hat testvére született, akik közül ketten még csecsemőkorukban elhunytak. A jómódú szülők kitűnő
oktatásban részesítették, már gyermekkorában számos helyen megfordult. Járt Londonban, Berlinben és Párizsban is.
Itt találkozott először későbbi mentorainak, Degas és Pissarro munkáival is, akiknek a kiállításai nagy hatást
gyakoroltak rá.

Amerikába való visszatérése után tizenöt évesen beiratkozott a Pennsylvaniai Szépművészeti Akadémiára, bár szülei ezt nem nézték jó szemmel. Itt nagy hatást gyakorolt rá a feminizmus és évfolyamtársai bohém életvitele is.

Tanulmányait az amerikai polgárháború alatt is folytatta, de az iskolában számos hátrányos megkülönböztetéssel
kellett megbirkóznia. A hallgatóknak mindössze 20%-a volt nő, nem festhettek élő modellről sem és erős kasztrendszer élt az iskola falain belül.

Az 1890-es évek a legtermékenyebb időszak Cassatt életében. Noha az impresszionisták csoportja feloszlott, ő továbbra is kapcsolatban maradt számos jelentős művésszel, és nagy szerepet vállalt abban, hogy képeiket megismerjék, illetve a művészeket támogassák amerikai múzeumok és kiállítótermek.

A századfordulón számos irányzatot kipróbált, de képeinek témája az anya-gyermek kapcsolat ábrázolása felé fordult. (Leírás: wikipédia)