A jelenség okairól és az elért sikerekről az ottani robotikai intézet igazgatója, Dr. Lakmal Seneviratne nyilatkozott.

jpeg.jpg

Bár a robotika a nyugati világban sem áll annyira távol a nőnem tagjaitól, mint a több évtizede „férfiasnak” számító területek, tőlünk keletebbre meglepő módon nagyságrendekkel gyakoribb, hogy a fiatal lányok reál szakon tanuljanak, majd sikeresen el is helyezkedjenek.

Míg Európában, vagy Amerikában ez a szám jóval alacsonyabb, addig Kínában például a sikeres mérnökök megközelítőleg fele, Iránban a reál szakon továbbtanuló egyetemi hallgatók 70%-a, az Egyesült Arab Emírségekben pedig a robotikai mérnökhallgatók szintén fele nő.

Természetesen a föld nyugati térfelén is akadnak olyan „új” tudományterületek, amelyekben jelentős női részvételnek és sikereknek lehetünk tanúi: ilyen a bioinformatika, az asztrofizika vagy az epigenetika - és az említett robotika is.

Visszatérve a Közel-Keletre, a Khalifa egyetem vezető kutatójának beszámolója alapján egyre több nő érdeklődik a tudományos és technikai témák iránt, a robotikát is ideértve.

A robotikai intézet igazgatója, Dr. Lakmal Seneviratne elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekben hatalmasat változott a helyzet a nők lehetőségeit illetően: említett területeken az aktív női részvétel és tudományos eredmények tekintetében az ország magasan veri mind Amerikát, mind Angliát. Ez már csak amiatt is különösen szembeötlő, mivel azokról a tudományágakról van szó, amelyek - állítólag - hagyományosan nem vonzzák a pályaválasztás előtt álló fiatal lányokat, s a nyugati világnak nem is sikerült igazi áttörést elérnie az ügyben.

Dr. Seneviratne kifejtette, hogy a Londoni Királyi Főiskolán, - ahol ő is dolgozott - a műszaki hallgatóknak csak mintegy 10%-a került ki a lányok közül, s ez a szám most is kb. 20% körül mozog. Ellenben az Egyesült Arab Emírségekben az említett szám mintegy 50% - ami a robotika terén is feltűnően megmutatkozik.

Tod Laursen professzor, az egyetem elnöke szerint a trendnek és a lányok nagyfokú, reáltárgyak iránti érdeklődésének többféle oka is lehet. Míg a nyugati világban a reálterületek népszerűsége az utóbbi években folyamatosan csökkent (ezzel együtt lecsökkent az ide áramló férfiak száma is - miközben amíg e szakok népszerűek voltak, rövid ideig a nők aránya is emelkedő tendenciát mutatott), addig az emírségekben a mérnöki szakma fokozottan népszerű és megbecsült, ennek folytán az oktatás is „reálközpontú”.

tenor.gifMásik fontos momentumként említhető, hogy a családok büszkék továbbtanuló lányaikra és nem próbálják őket a szakma nehézségére hivatkozva eltántorítani. A család, különösen az apa támogató hozzáállásának jelentőségét több kutatással is bizonyították: ez a vizsgálat például arról tanúskodik, hogy a szülők szexista hozzáállása a szocializáció során gátolhatja a lánygyerekek felnőttkori, szakmai ambícióit.

Az ország vezetése is pozitívan áll a kérdéshez, hogyan lehetnek a nők aktív és hasznos szereplői a munkaerőpiacnak. Az egyre növekvő számú példaképek, mint Dr. Fatima Taher, szintén sokat jelentenek.

Hind Al Tair például egy olyan robotikai fejlesztésen dolgozik, melynek segítségével a robotok nem csak követik az emberi utasításokat, hanem önállóan „döntve”, reagálni is képesek - előre programozott, „lehetséges” forgatókönyvek segítségével.

indannak ellenére, hogy - mint a bevezetőben is említettük - a robotikai fejlesztések világában nyugaton is szép számmal képviseltetik magukat a nők, általánosságban elmondható, hogy a technikai fejlesztések jelentős részét egyre inkább ázsiai országok tudhatják magukénak. Az említett Kínán kívül - az országgal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a fiatalok számára rendezett tudományos versenyeken a kínai lányok és fiúk a díjak jelentős hányadát tudhatják magukénak - Irán fejlődése jelenleg a leggyorsabb ütemű, s a nők másodrendű szerepének ellenére a reálterületekre való betörésük eleinte kirobbanó volt (a reál szakos egyetemi hallgatók 70%-át nők adták; Irán ebben az időben számtalan tehetséges, nemzetközileg is sikeres matematikusnőt képzett).

Mindez az oktatás minőségével is mutat némi összefüggést: a PISA teszteken matematika terén legsikeresebben szereplő országok szinte mindegyike távol-keleti. Közös jellemzőjük, hogy míg nyugaton a reál tárgyak központi szerepe folyamatosan romlik, fontosnak tartják a matematikai készségek minél hatékonyabb elsajátítását. Sok esetben a lányok matematika teljesítménye sem általánosságban, sem a kimagasló eredmények tekintetében (például 6-os szint fölött) nem gyengébb a fiúkénál, sőt, előfordul, hogy egyenesen felül is múlja azokét. Az élvonalbeli Szingapúr esetében a legutóbbi mérés során a lányok matematika eredménye bizonyult jobbnak. Érdekesség, hogy az Intel Isef egyik tavalyi győztese is szingapúri származású lány.

Ezek az országok átlagosan is jobb eredményeket produkálnak az európai, vagy amerikai területeknél.

Az alábbi tanulmány a matematika vonatkozásában elemzi a tantárgy megbecsültsége és az ebből következő tudományos sikeresség közötti összefüggést, továbbá a távol-keleti dominanciát. (Illetve az Amerikában, bevándorlók részéről tapasztalható felülreprezentáltság jelenségét.)

A tanulmány rámutat, hogy a kimagaslóan tehetséges lányok arányát egyértelműen megnöveli, ha a matematikaoktatás követelményei magasan vannak.

Math Skills Suffer in U.S., Study Finds

Cross-Cultural Analysis of Students with Exceptional Talent in Mathematical Problem Solving

Math Skills Suffer in U.S., Study Finds

Egy másik tanulmány többek között a SAT tesztek eredményeiből vezeti le, hogy a fiúk közötti, matematikai készségekben megfigyelhető nagyobb szórás nem minden körülmények között bizonyul igaznak, s erős összefüggést mutat azzal, milyen hangsúlyt fektetnek a matematika oktatására. Az ázsiaiak egy részénél, vagy bizonyos, kiváló matematikai eredményeket felmutató országokban nincs megfigyelhető különbség a fiúk és lányok között, vagy e különbségek akár meg is fordulhatnak.

Gender, culture, and mathematics performance

Az előbbiek ellenére robotika terén mi sem állunk rosszul - sőt, Japán sem...

vbkx.gif

Hogy a nőket valamiért nagyon érdekli a robotika (s ettől még a Japánban tapasztalható, diszkriminatív környezet, vagy a humán pályák felé mutató szocializáció sem tántoríthatja el őket), jó ideje szilárd tény.

Matematikaoktatás ide vagy oda - az új terep kedvezőnek mutatkozott, hogy tiszta lappal indulva kamatoztathassák a tehetségüket.

A nyugati világ első, többfunkciós, mesterséges intelligenciával bíró szociális robotját Dr. Cynthia Breazeal alkotta, akit ezáltal a szociális robotika és mesterséges intelligencia úttörőjeként tart számon a tudomány.

A robotika - ellentétben más, bebetonozottan férfiterületnek számító tudományággal - a fiatal lányok körében is egyre népszerűbb.

Érdekesség, hogy míg a férfiak nevéhez általában a harci drónok és erotika világában funkcionáló "szexrobotok", addig a nőkéhez a szociális robotok, a rokkant, fogyatékkal élő embereket segítő robotvégtagok, egészségügyi robotok, vagy gyereknevelés terén funkcionáló "oktatórobotok" köthetők.

A fiatal lányok előtt példaképként állhatnak a nyugati társadalom azon kutatónői (a teljesség igénye nélkül), akik a modern ember életét nagyban megkönnyítő robotikai találmányok tucatjaival járultak hozzá a társadalom jobbá tételéhez:

She, Robot

First robot able to develop and show emotions is unveiled

Robots get emotiona

Daniela Rus to head MIT’s largest department

Mint kitűnik, a női kutatók főképp a szociális érzelmek, egészségügyi, háztartási robotok, nanofejlesztések, továbbá a mesterséges intelligencia kutatásában értek el kimagasló eredményeket. Mindezek a páratlanul értékes eredmények viszont nem minden esetben olyan kézzelfoghatóak és látványosak, mint egy sokszor kezdetleges, emberi mozgást utánozó robotszerkezet, vagy harci gép; a laikusoknak gyakran épp emiatt nincs róluk tudomása.

Pedig ha számításba vesszük ezeket - a lassan az élet minden területére beszivárgó - innovációkat, könnyen beláthatjuk, hogy a mesterséges intelligenciával operáló programok, illetve a nanotechnológia terén elért újítások nélkül manapság már elképzelni sem tudnánk a mindennapjainkat.

Szintén érdemes megjegyezni, hogy a távol-keletiek aránya a nyugati érdemek ellenére is kimagasló a robotikai mérnöknők között. "Fehér hollóként" említhetjük Japánt, ahol a nők helyzetét illetően bőven akadna még tennivaló, ám robotikai érdemek terén még ők sem panaszkodhatnak.

Robotika - a "jövő tudománya"...?

Tehetséges, ázsiai származású mérnöknőknek köszönhetünk olyan jövőbe mutató találmányokat, amelyek hamarosan a modern technika meghatározó részeivé válnak:

World first "Gel Robot"

Mihoko Otake például Japánban valósította meg azt, amit számtalan nőtársa Európában vagy Amerikában vitt véghez: korszakalkotó felfedezésével egy olyan területen sikerült "nagy elsőnek" lennie, amelyet hazájában mindeddig kizárólag férfiak uraltak.

"Mihoko Otake’s research topics include modeling and simulation of cognitive function of humans and electroactive polymers and their applications to design and control of intelligent systems and services. She has been an Associate Professor with Department of Mechanical Engineering, Graduate School of Engineering, Chiba University, Japan since 2012. She is concurrently the Founding Director of the Fonobono Research Institute (FRI) since 2007. She has been a Principal Investigator of the PRESTO Program of JST from 2010 to present on “Individually Adapted Cognitive Activity Support based on Large Scale Conversation Data”, and since 2004 to 2008 on “Development of Bilateral Multiscale Neural Simulator” respectively. For her contributions in electroactive polymer gel robots, involving beam-shaped gels curling around an object and starfish-shaped gel robots turning over, Otake was awarded the Young Investigator Award from Robotics Society of Japan."

Előbbihez hasonló Dr. Kaori Kuribayashi-Shigetomi fejlesztése is - amely a tudományokban kevésbé jártas emberek számára minden bizonnyal ismeretlen (a nanotechnológia területével együtt), ám annál jelentősebb befolyással lehet a jövő szerkezeteit illetően.

A nyugati fiatal generáció számára pedig szolgáljon biztatásul a tény, hogy a nők még a Japánban uralkodó, diszkriminatív körülmények között is képesek a legforradalmibb tudományos felfedezésekre - ezzel együtt a modern tudomány meghatározó mérföldköveinek letételére...

Update: "a térérzékelés és az általános intelligencia kapcsolata" - avagy miért félrevezetőek az intelligenciatesztekben a férfielőnyt biztosító, térérzékeléssel kapcsolatos feladatok.

https://www.independent.co.uk/news/science/visual-intelligence-higher-iq-no-link-study-isabel-gauthier-vanderbilt-university-a8045451.html

Update:

www.bbc.com/future/story/20180316-four-teenage-inventors-changing-the-world

www.businessinsider.com/10-year-old-coder-so-successful-now-a-valley-sensation-2018-10

Az intelligenciahányados X kromoszómához köthető öröklődéséről:

www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3933868

The obvious contrast may indicate that the IQ-related genes are over-represented on X chromosome...

https://pdfs.semanticscholar.org/2b70/473eca13416ce5c7bb8c3cf087c0dbbd8c93.pdf

/A szórás nyilván máig nem bizonyított hitelt érdemlően - ráadásul a mozaikos szerkezet eredményezhet nagyobb varianciát./

Digit ratio:

https://www.researchgate.net/publication/23689591_Digit_Ratio_2D4D_and_Sprinting_Speed_in_Boys

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15500996

https://www.nextnature.net/2010/06/reading-the-body-finger-length-ratio-predicts-athletic-ability/

Anyai ágon öröklődik (akárcsak az IQ):

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5566275/

A rasszok közötti különbség "digit ratio" terén nagyobb a nemek közötti különbségeknél.

A magasabb 2D:4D arány a magasabb átlagos IQ-val, az alacsonyabb 2D:4D a magasabb sportteljesítménnyel mutat korrelációt - ami nyilván itt is csak a térlátással torzított IQ-t (aminek érdekes módon épp az alacsonyabb 2D:4D arány kedvezne) és a sporteredmények egy bizonyos változatát jelentheti.

Geographic and ethnic variation in 2D:4D

Manning and colleagues have shown that 2D:4D ratios vary greatly between different ethnic groups. In a study with Han, Berber, Uygur and Jamaican children as subjects, Manning et al. found that Han children had the highest mean values of 2D:4D (0.954±−0.032), they were followed by the Berbers (0.950±0.033), then the Uygurs (0.946±0.037), and the Jamaican children had the lowest mean 2D:4D (0.935±0.035).[42][43] This variation is far larger than the differences between sexes; in Manning's words, "There's more difference between a Pole and a Finn, than a man and a woman."[44]

It should be noted, however, that the standard deviations associated with each given 2D:4D mean are considerable. For example, the ratio for Han children (0.954±−0.032) allows for a ratio as low as 0.922, while the ratio for Jamaican children (0.935±0.035) allows for a ratio as high as 0.970. Thus some ethnic groups' confidence intervals overlap.

A 2008 study by Lu et al. found that the mean values of 2D:4D of the Hui and the Han in Ningxia were lower than those in European countries like Britain.[45]

In 2007 Manning et al. also found that mean 2D:4D varied across ethnic groups with higher ratios for Whites, Non-Chinese Asians, and Mid-Easterners and lower ratios in Chinese and Black samples.[46]

Two studies explored the question of whether geographical differences in 2D:4D ratios were caused by gene pool differences, or whether some environmental variable associated with latitude might be involved (e.g., exposure to sunlight or different day-length patterns). The conclusions were that geographical differences in 2D:4D ratio were caused by genetic pool differences, not by geographical latitude.[47][48]

Consanguinous parentage (inbreeding) has been found to lower the 2D:4D ratio in offspring,[49] which may account for some of the geographical and ethnic variation in 2D:4D ratios, as consanguinity rates depend among others on religion, culture, and geography.[50]

https://en.wikipedia.org/wiki/Digit_ratio

Update:

https://newsroom.mastercard.com/asia-pacific/press-releases/parents-are-crucial-influencers-for-girls-pursuing-stem-careers/

A számok a reáloktatás színvonalával, a magas követelményekkel és az adott térség eredményeivel korrelálnak.

Currently studying STEM Currently not studying STEM
Asia Pacific 59.0 41.0
Australia 33.0 68.0
China 76.0 25.0
India 69.0 31.0
Indonesia 56.0 44.0
Malaysia 59.0 41.0
Singapore 63.0 37.0
  • Among the countries, Australia had the lowest uptake of STEM, with only 33 percent of girls surveyed (15 to 19 year olds) currently studying STEM subjects. China (76 percent) and India (69 percent) have the highest uptake of STEM among the students.

Az okok:

https://www.theatlantic.com/amp/article/553592/

Két tényezővel nem számol a cikk. A nyugati országokban a reálszakok iránti preferencia általánosságban, mindkét nem körében erősen csökkenő tendenciát mutat és a fiúk százalékos aránya is alacsony.

A másik, hogy a lányok bármilyen jók reál téren, statisztikailag humán téren jobbak. Ha a fiúk ugyanilyen jók reál területen, viszont a humán területeken oktatási rendszertől függetlenül statisztikailag rosszabbak, az ahhoz vezet, hogy egy reál pályára ugyanannyira alkalmas lány és fiú közül a lány kizárásos alapon nagyobb valószínűséggel választ humán pályát (mert abban teljesít jobban), a fiú reált (ő itt lesz jobb)

Egy kis humor. ;)

https://uploads.disquscdn.com/images/ea44ae79008340c6b6fe791adef827208594bb3d6582e7334f80f083c0515315.jpg

https://uploads.disquscdn.com/images/52dd5593210f384d55ed73f43ebb75a7594b00de8b56228bba0f0efef3fc660d.jpg

https://uploads.disquscdn.com/images/af582a00ec0b5bb201b4751be0a32c43e8f8d7d1b3f26e7905f641327e52e52d.jpg

Update:

A reál téren erősen hanyatló "nyugat" (a fiúk mindössze 10-12%-a választ reál pályát a keleti 50%-hoz képest, a teljesítményük pedig minden nemzetközi teszten gyengébb) kezdi felfedezni a távol-keleti, élvonalbeli módszereket.

http://www.chinadaily.com.cn/a/201901/28/WS5c4e5bf2a3106c65c34e6c24.html

http://www.chinadaily.com.cn/a/201901/31/WS5c523511a3106c65c34e76d3.html

Shanghai jelenleg a matematikából legjobban teljesítő, egyben azon kevés térségek egyike, ahol a magas követelmények és reál központú oktatás következtében a lányok matematika teljesítménye a magasabb.

Kíváncsian várjuk, a módszerek hasonló eredménnyel járnak-e majd a hajdani teljesítményük romjain vegetáló nyugati országokban is. ;)

Kapcsolódó cikkek:

Tizenéves "zseni lányok" a világ minden tájáról

A tizenéves zsenilányok 2014-ben is taroltak...

a szöveget megalkotta: Kalechtor  2015.12.25. 22:22
most jön a java: 289 komment