És milyen befektetői kockázatokat generálhat a férfimodellek látványa...

Férfiak pénzügyi téren fennálló, kockázatvállaló magatartását vizsgálta egy kutatás - annak tekintetében, hogyan hat rájuk egy potenciális vetélytárs megjelenése, s mindez mennyiben korrelál a saját külsejükkel.

A manipulált kísérletben a résztvevőknek nem volt tudomásuk róla, mit figyelnek meg pontosan náluk, a tudatos befolyás így kizárható.

A kutatást vezető Eugene Chan (University of Technology) munkatársaival 180 heteroszexuális résztvevőt - 94 nőt és 86 férfit - tanulmányozott. A férfiak egy részének átlagos/"aputestűnek" minősített férfiak, egy részüknek velük azonos nemű, „átlagnál vonzóbb” divatmodellek fotóit kellett nézegetniük, míg egy részük semmilyen fotót nem látott. (A vonzerőt minden fotónál objektíven, külső csoport által is értékelték.)

A nőknél hasonló módon jártak el, viszont esetükben női képeket használtak - de mindkét nemet megvizsgálták a saját nemük mellett az ellenkező nem fotóival is.

A férfiaknak Abercrombie & Fitch modelleket mutattak, amire azért is érdemes kitérni, mert a nőkkel szemben az ő viselkedésük vált igazán érdekessé.

A vizsgálat további szakaszában az alanyoknak pénzügyi döntésekkel járó feladatokat kellett megoldaniuk, amellyel kapcsolatban a következő eredményeket kapták:

 - Azok a férfiak, akik jó külsejű modellek fotóit nézegették, a többiekhez képest kiugró módon (mintegy 170%-kal) hajlamosabbak lettek a pénzügyi kockázatvállalásra,  de csak abban az esetben, ha ők maguk nem voltak előnyös külsejűek.

- Azok, akik „semleges”/"aputestű" fotókat láttak (vagy semmilyent) nem változtattak a kockázatvállalói  magatartásukon (ami relatíve alacsony maradt); továbbá azok sem, akik előnyös külsővel rendelkeztek.

- A nők kockázatvállaló magatartására nem voltak hatással a vonzóbb nők képei.

A nemek tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyi kockázatvállalás hajlandósága a kiinduló állapotban, átlagosan a nőknél volt magasabb, később pedig kizárólag a fotókhoz viszonyítva „előnytelenebb külsejű” férfiak esetében lett számottevően nagyobb (az előnyösebb kinézetűeké tehát alatta maradt a női átlagnak).

Ezen az ábrán láthatjuk, hogy a férfiak külsejük függvényében „kiugró” értékeket mutatnak - míg a nőkre ilyen szempontból nincs hatással sem a saját, sem más nők fizikai megjelenése. Mindez részben ellentmond annak az evolúciós elképzelésnek, hogy férfiaknál éppen a kockázatvállaló viselkedés segíti elő a párválasztási sikert, nőknél azonban a rossz külső (szebb „vetélytárs”) ronthatja - ami növelheti az egyéni boldogulás iránti elkötelezettséget.

A fenti kutatás arra enged következtetni, hogy a nők nem a „kockázatvállaló”, határozott férfiakat látják vonzónak - hanem azok a férfiak hajlandóak nagyobb pénzügyi kockázatot vállalni, akiket külsőleg nem látnak vonzónak a nők; ami azért is érdekes, mert az eddigi elméletek többnyire a férfi határozottságát és „eltartóképességét” helyezték a női ízlés középpontjába, míg ebből a szempontból másodlagosnak ítélték a külsőt.

img_20190115_161459.jpg

nőknél nem a megjelenés befolyásolja az erőforrásokhoz való hozzáállást - hanem az intelligencia és az erőforrások birtoklása befolyásolja a férfiakkal kapcsolatos ízlést (forrás)

A kutatók szerint a férfiak veszélyben érzik magukat, ha fizikailag vonzóbb "vetélytárs" jelenlétét tapasztalják - emiatt „más téren” próbálnak előnyös helyzetbe kerülni. Ha maguk is jó külsővel rendelkeznek, mindez látványos módon marad el, ami arra utalhat, hogy az előnyös fizikai adottságokkal bíróknak nincs szükségük az anyagiak halmozására a párkapcsolataik kialakításához, amivel ráadásul a többi férfi is ösztönösen tisztában van. (A vonzó külsejű férfiak kockázatvállalási hajlandósága alacsonyabb maradt mind a férfi, mind a női átlagnál.)

Végeredményként kijelenthetjük, hogy a női kockázatvállalás stabil és a másik nemmel kialakított viszonytól független, míg a férfiak ebbéli hajlandósága erősen függ a párkapcsolati kilátásoktól...

A párkapcsolati tényezők mellett jelentőséggel bírnak a növekvő számban megjelenő, férfimodelleket felvonultató reklámok fogyasztói társadalomra gyakorolt hatásai is, amelyek akaratán kívül tehetik felelőtlen kockázatvállalásra hajlamossá a hímnemet. Ennek felismerése már csak azért is nehézkes, mert míg a nőknél a reklámok befolyását rendszerint a ruha, kozmetikum, fehérnemű vásárlásokon keresztül mérik, addig a férfiak esetében a kimutatott frusztráció akár a nagyobb pénzügyi befektetésekre is hatással lehet.

Egy 2015-ben közzétett elemzés adatai alapján a női befektetők hosszabb távon több profitot generálnak a férfi befektetőknél. A szakértők visszautalnak a lehetséges biológiai faktorokra, például a férfiakra jellemző tesztoszteron- és kortizolszint által előidézett rossz ítélőképességre és következetlenségre.

http://i2.cdn.turner.com/money/dam/assets/150218082331-chart-men-vs-women-savings-780x439.jpg

Ezzel összhangban egy szintén frissen kelt pénzügyi tanulmány szerint azok a cégek, amelyek felsővezetésében a nők jelentős szerepet kapnak, 36 százalékkal magasabb tőkearányos megtérüléssel (ROE) rendelkeznek, mint amelyeknél szinte csak férfiak vannak a menedzsmentben. Sokan ezt természetesen fordítva látják - minél fejlettebb egy terület és sikeresebbek a vállalatok, annál több nőt "tudnak" foglalkoztatni; a magyarázatot azonban az olyan sorból kilógó, fejlettnek tekinthető térségek cáfolják, mint Japán, ahol a cégeket szinte kizárólag férfivezetés jellemzi.

Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy csoportok intelligenciáját mérve a nemek szerinti vegyes csoportok teljesítménye szintén felülmúlja a csupán férfiakból álló csoportokét - mindaddig, míg a csoportban több a nő...

"In two studies with 699 people, working in groups of two to five, we find converging evidence of a general collective intelligence factor that explains a group’s performance on a wide variety of tasks. This “c factor” is not strongly correlated with the average or maximum individual intelligence of group members but is correlated with the average social sensitivity of group members, the equality in distribution of conversational turn-taking, and the proportion of females in the group."

Update:

https://www.weforum.org/agenda/2018/10/women-are-more-productive-than-men-at-work-these-days/

According to Hive, women work 10 percent harder than men in today's offices. This conclusion is the product of two other statistics. First, both men and women actually complete about 66 percent of their assigned work. However, women are assigned 10 percent more work than men these days — that they achieve the same completion rate tells us that they're being more industrious.

Why are women being given more to do? Hive cites research that finds it has to do with the kind of work allotted them, noting that, "women are assigned and spend more time on non-promotable tasks than men [our emphasis]. These non-promotable tasks are any activity that is beneficial to the organization, but does not contribute to career advancement."

Cikkajánló: Hódítanak a modern csajozós technikák

80d9555e26ea67608fabc1bef5adfd122e365c302df5b478f830b3e97a9ca065.jpg

a szöveget megalkotta: Kalechtor  2015.12.19. 12:00
most jön a java: 15 komment