A magyar nemzet életében az egyik nagy tragédia a mohácsi csatavesztés, melyben rengeteg magyar vitéz lelte a halálát. Megérdemelték volna, hogy megsirassák őket, de sajnos még olyan sem akadt, aki eltemettette volna a halottakat. Senki sem mert a csatatér közelébe menni, csak a farkasok és halottrablók, mindenki más félt Szulejmán seregétől.


Amire férfi nem mert vállalkozni, azt vitte véghez egy asszony. Nagy pénzen 400 embert fogadott és eltemettette a mohácsi csata halottait. A papjával megáldatta a hamvakat és misét mondatott az elesett hősökért. Amit a hatalom és a férfierő elmulasztott, azt megtette egy érző szívű asszony a hőseinkért. Ő volt Kanizsai Dorottya.

A Kanizsaik hadi, politikai egyházi és más téren is vezető szerepet játszottak. Magyar gyökereik a 14. századba nyúlnak, az Osi nemzetség leszármazottai. Hatalmas birtokkal rendelkeztek. A Kanizsai család egyik tagja Kanizsai László Mátyás király hadjárataiban tüntette ki magát. Mátyás halála után Ulászló hűségére tettek esküt a Kanizsai testvérek. A Kanizsai családnak a 15. században négy férfi tagja élt. Ebben a korban élt Kanizsai Dorottya is aki Kanizsai Miklós soproni ispán lánya volt.

A korabeli írások nem említik sem a születésének, sem a halálának a körülményeit. Azt azonban tudjuk, hogy először Geréb Péter nádorhoz ment feleségül, akivel szeretetteljes, boldog élete volt. A férjét, halála után sokáig gyászolta. Hamvai fölé kápolnát emeltetett. Dorottya asszony igen gazdag volt, férje halála után még gazdagabb lett, mert a nádor mindenét szeretett felesésére hagyta.

Második férjét, Perényi Imre nádort, azonban teljesen más természettel áldotta meg a teremtő, mint első férjét. Kanizsai Dorottya és Perényi természete nagyon különbözött egymástól. A nádor  büszke, makacs, eszes, nagylátókörű, hirtelen haragú férfi volt, szemben a felesége szerénységével és alázatosságával. Második házassága nem lett boldog, így nem csoda, hogy gyakran gondolt az első férjével töltött boldog évekre. A férje makacs és hirtelen természete mellett Perényi két fiával is sok problémája akadt. Annak ellenére, hogy nagy szeretettel gondoskodott róluk, a fiúk nem tekintették anyjuknak, sőt igen sokat civakodtak vele.

Perényi mellett lehetősége nyílt Kanizsai Dorottyának a szereplésre. Gyakran megfordult a királyi udvarba, ahol nagy tisztelet övezte. Büszke, indulatos, beteges férje és mostohafiai sok keserű órát szereztek neki. A férje köszvényes volt, 1508-ban már járni is alig tudott. Éveket töltött kínos szenvedésben. A feleségének tűrnie kellett a türelmetlen, indulatos Perényi kirohanásait. Dorottya asszonyt azonban nem hozta ki a béketűrésből. Híven ápolta szenvedő férjét. Perényi Imre 1519-ben halt meg. Férjének végakaratát végrehajtotta, aki azt kérte, hogy pompás temetést rendezzenek neki és II. Lajos király is kísérje a koporsóját a Dunán át Terebesre, ahol a Szent Pálról elnevezett templomban temették el, melyet a nádor életében építtetett.

Kanizsai Dorottya első férje emlékét sosem tudta felejteni. Arra kérte Lajos királyt, engedélyezze, hogy Geréb Péter címerét egyesítse a Kanizsai címerrel. A király a kérését teljesítette. Lajos király szerint első férjével az asszony mindig egy szív és lélek volt. Így írt az asszonyról: „A kegyelet és az emlékezés készteti őt arra is, hogy a Geréb-címert a Kanizsaiak ősi címerével egyesíteni kívánja. Mivel kívánsága is szeretet forrásból fakad s a leghálásabb szív melegéből sugárzik ki, kívánságát teljesítjük.”

Kevés olyan magyar asszony van, akiről egy királyi diploma annyi magasztalnivalót írt volna, mint Kanizsai Dorottyáról. Minél több jót cselekedett, annál tisztább, lelkesedése annál nagyobb lett. Dorottya asszony általános műveltség és formális műveltség terén is felülmúlta a kortársait. Lajos király életében minden udvari ünnepélyen meghívott vendég volt. Annak ellenére, hogy sosem politizált a király többször is meghívta őt gyűlésekre, tanácskozásokra, sőt kétszer a rendek tanácskozására is. A mohácsi csata után Sárvárra ment a bátyjához, Kanizsai Lászlóhoz, és két árvájához, Ferenchez és Orsikához. Ő gondoskodott a gyerekek neveléséről. Abban az időben nem volt nyilvános iskola, így a nemes ifjakat és leányokat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe.

„Kanizsai Dorottya asszony mindent elkövetett, hogy a gyerekek jelleme, erkölcse és hite sziklaerős legyen, és a szívüket tiszta önzetlen szeretet hevítse.” Fogadalmat tett, hogy az árvákat mindig mindenben támogatni fogja, megvédi vagyonukat és halála után az árvák öröklik az ő vagyonát is. Ferenc sajnos korán meghalt, így csak Orsika maradt, aki mindenben hasonlóképpen cselekedett mint a nagynénje. Mindkettőjükre jellemző volt a jóság, az emberszeretet, munkaszeretet, egyszerűség, vallásosság. Kanizsai Dorottya kifogyhatatlan kincseiből mindenkinek jutott. Hozzájuk bátran fordulhattak az elesettek, mert biztosan vigaszra leltek.

Mivel abban az időben még nem volt szokásos a levelezés, csak szóban való üzenés, ezért kevés hiteles történet maradt meg. Az azonban tudható, hogy Kanizsai Dorottya a mohácsi csatatér halottait eltemettette. Abból az időből keringő hír, hogy rajta kívül volt még egy bátor asszony, Ráskay Magdolna, aki bejárta a mohácsi csatamezőt keresve a csatában elesett férje, Pálóczy Antal holttestét, akit nagyon szeretett. Meg is találta, Sárospatakra vitte és eltemettette.

Kanizsai Dorottya életében is és végrendeletében is nagy vagyont és értékeket hagyott az egyházra. Végrendelkezett arról is, hogy halála után az árvákat és az elesetteket támogassák. Amíg a betegség le nem döntötte a lábáról ellátogatott azokba a templomokba, amelyeket nagy értékben támogatott. Azt már nem érhette meg, hogy az általa építtetett és támogatott templomokat a későbbi török támadásokban a törökök kifosztották, a benne lévő kincseket elrabolták és lerombolták.

1532-ben Kanizsai Orsika Nádasdy Tamás menyasszonya lett. Nádasdy kérésére János király fiúsította Kanizsai Orsikát, így a Kanizsai birtokok, várak Orsika és Nádasdy Tamás kezében maradt. 

Ettől kezdve már nem szólnak sem történetek sem írások Kanizsai Dorottyáról. Amit életében véghezvitt, mind elpusztult, és ez az oka annak, hogy a neve háttérbe szorult. Csak a mohácsi csata áldozatainak emléke nem mosódott el, erről még a krónikák is ejtenek néhány szót, miszerint „Kanizsai Dorottya nemzetének gyászolója vette az első hantot elesett fiainkra.” Azért néhány iskola, kórház, múzeum, utca név emlékeztet egy bátor, erős, emberséges, jóságos és példát mutató magyar asszonyra.

forrás: www.nokorszak.hu

A cikket a Nőkorszak hozzájárulásával közöljük. 

További érdekes cikkek a www.nokorszak.hu weboldalról:

http://www.nokorszak.hu/vilag/nyitott-szemmel-a-gyermekprostitucio-ellen

http://www.nokorszak.hu/lamur/az-online-flortot-nem-tartjuk-megcsalasnak

http://www.nokorszak.hu/oktatas-fejlesztes/a-mai-leggyakoribb-nevelesi-hibak

a szöveget megalkotta: No_Name01  2013.10.23. 18:51
most jön a java: 12 komment