Az alma nem esik mesze a fájától; Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Az ismert közmondások azt a tapasztalatot fogalmazzák meg, hogy a szülők átörökítik tulajdonságaikat utódaikra. Az öröklődés törvényszerűségeit először Gregor Johann Mendel ismerte fel és tette közzé 1865-ben. Vannak azonban olyan tulajdonságok, amelyek öröklődése nem követi a Mendel-szabályokat. Szabad János előadása a Mindentudás Egyetemén a nem-mendeli genetika kérdéskörébe adott bepillantást, s arra is kitért, miként jobbíthatjuk életünket az itt szerzett ismeretekkel.

Mendel egyik kísérletében lila virágú borsónövények petesejtjeit fehér virágokról származó pollenekkel (hímivarsejtekkel) termékenyítette meg. A fehér és a lila borsók „házasságból” az első generációban csupa lila virágú borsók „születtek”: a lila tulajdonság dominált, a fehér pedig mintha eltűnt volna. Az utódnövények keresztezéséből képződött második generációban lila és fehér virágú növények 3:1 arányban képződtek. Nyilvánvaló, hogy a fehér (recesszív) tulajdonság nem tűnt el, csak lappangott az első generáció növényeiben, a második generációban megnyilvánult. A 3:1-es arányból kiindulva Mendel arra a fontos tényre jött rá, hogy a borsóvirágok színét két faktor határozza meg (ezeket nevezzük ma géneknek): az egyik anyai, a másik apai eredetű.

Mendel elvégezte az előző kísérlet fordítottját is: egy ún. reciprok keresztezésben fehér virágú növények petesejtjeit lila virágú növények pollenjeivel termékenyítette. Mint az előző kísérletben, az első generációban itt is minden növény lila virágú volt, a második generációban lila és fehér virágú növények származtak 3:1 arányban. Vagyis a lila/fehér virágszín öröklődésé nem függ a szülők nemétől. Azt, hogy az első generáció növényei valóban hordozzák a virágszínt meghatározó gén fehér változatát (a génváltozatot allélnak nevezzük), Mendel elegánsan bizonyította: az első generáció lila virágú növényeit egy ún. tesztelő keresztezésben fehér virágúakkal keresztezte. Az utódok között 1:1 arányban képződtek lila és fehér virágú növények.

Ma már tudjuk, hogy Mendel megfigyelései általános érvényűek: a Mendel-szabályok nemcsak a borsóra, hanem jószerivel minden magasabb rendű élőlényre érvényesek. Azt is tudjuk, hogy a Mendel-szabályok szerint öröklődő tulajdonságokat olyan gének kódolják, amelyek a sejtmagban vannak, és részei a kromoszómáknak, a kromoszómán belül pedig a DNS kettős spirálnak.

AZ EMBRIÓK ÉLETÉNEK ELSŐ SZAKASZA

Az 1920-as évek elején, miközben a kutatók azt tanulmányozták, hogy miként öröklődik egy mocsári csigafaj (Lymnaea peregra) házának tekeredési iránya, szokatlan öröklődésmenetre lettek figyelmesek. Azokból a keresztezésekből, amelyekben jobbra tekeredő házú nőstény csigákat balra tekeredő házú hímekkel kereszteztek, az első generációban miden csiga háza jobbra tekeredett. Az eredmény nem meglepő: a jobbra tekeredés domináns, a balra tekeredés recesszív. A várakozással ellentétben viszont a második generációban is minden csiga háza jobbra tekeredett. A harmadik generációban a jobbra és a balra tekeredő csigák aránya 3:1 volt, amint azt Mendel egyik szabálya szerint várnánk. Vagyis a csigaház tekeredésének iránya a Mendel-szabályok szerint öröklődik, csak egy generációt késve. A reciprok keresztezésben azután balra tekeredő házú nőstény csigákat kereszteztek jobbra tekeredő házú hímekkel. Meglepetésre az összes utód háza balra tekeredett. Hogyan lehetséges az, hogy az egyik kísérletben a balra, a másikban a jobbra tekeredés iránya a domináns? További meglepetést keltett az a tény, hogy a második generációban minden csiga háza jobbra tekeredett.

A csigaház tekeredési irányát az anya genetikai tartalma határozza meg. Ha az anya hordozza a D-vel jelölt ép gént, és petesejtjei a D gén termékét (egy olyan fehérjeféleséget, amely meghatározza a zigóta első osztódási orsójának irányát), az utód háza jobbra tekeredik. Ha az anya genetikai állománya nem tartalmaz funkcióképes D gént, hanem csak annak a d-vel jelölt, funkcióját vesztett mutáns változatát, a petesejt nem tartalmazza a D-kódolt fehérjét, ami miatt az utódok csigaháza balra tekeredik. Lényegében tehát az utód küllemét, sorsát nem a saját, hanem az anya genetikai állománya határozza meg a petesejt citoplazmájába helyezett molekulákkal.

A jelenség neve anyai hatás. Lényege, hogy a petesejtek citoplazmája olyan molekulákat tartalmaz, amelyek képződését az anya génjei kódolják. Az anyai hatás molekulái a petesejtek érése során képződnek és válnak a petesejtek citoplazmájának alkotójává. Azért, hogy a megtermékenyülést követően irányítsák az embriók életét.

E molekulák benne vannak a petesejt, pete, tojás citoplazmájában, képződésüket az anya génjei szabályozzák. A petesejt tehát nemcsak sziket (tartalék tápanyagokat) tartalmaz, hanem olyan molekulákat is, amelyek az embriógenezist irányítják. Az anyai hatás jelentősége azokban a fajokban kifejezett, amelyek embriói petékben, tojásokban az anya szervezetén kívül fejlődnek. Az anyaméhen belül fejlődő embriók esetében, ahol van lehetőség az „utánpótlásra”, az anyai hatás jelentősége kisebb, mint például a békaembriók esetében. Az egér embriók a négy-, az ember embriók pedig már a kétsejtes állapotban „bekapcsolják” egyik-másik génjüket. Az anyai hatás természetesen sokkal tovább tart, mint a négy-, illetve a kétsejtes állapot.

Képzeljünk el egy asszonyt, akinek egy, az anyai hatásban résztvevő génjének mindkét kópiája mutáns (m), elvesztette funkcióját, ami miatt petesejtjeinek citoplazmájából hiányzik egy gén terméke. Bár az asszonynak képződnek petesejtjei, amelyek látszólag épek, megtermékenyülnek, és elkezdődik bennük az embriógenezis, az embrió fejlődése a géntermék hiányában elakad, az embrió elpusztul, az asszony meddő, bárkitől is származzon a petesejtet megtermékenyítő spermium. A meddő nők 8-10%-a e genetikai ok miatt meddő. Problémájukra két megoldás kínálkozik. „Kisegíthetik” a fel nem töltött petesejtet egy ép petéből származó citoplazma injekcióval, vagy kivehetik a nő megtermékenyült petesejtjéből a zigóta sejtmagját, és egy olyan ép petesejtbe ültethetik, amelynek a magját eltávolították. A sejtmag-transzplantációval létrehozott zigótából – mivel a citoplazmája ép – élőlény fejlődik. E megoldásnak köszönhetően már három gyermek született.

A petesejt citoplazmájának feltöltése, felkészítése a fogamzásra heteken át tartó folyamat. A magzatvédő program célja az, hogy felkészítsék a nőket a gyermekvállalásra: éljenek olyan életet, amely lehetővé teszi petesejtjeik feltöltődését az anyai hatás tényezőivel. Ne dohányozzanak, ne dolgozzanak szerves oldószerekkel, fogyasszanak vitamindús ételt. A program hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a programban felkészült asszonyoknak nem született nyitott gerinccsatornájú, koponyahiányos gyermeke, és utódaik között a fejlődési rendellenességgel születettek aránya elhanyagolható. A magzatvédő vitaminkeverék legfontosabb komponense a folsav. Az USA-ban, éppen a program tapasztalatai alapján, a pékárukat folsavval dúsítják. Magyarországon is kapható néhol folsav tartalmú kenyér.

ANYAI ÖRÖKLŐDÉS – ÖRÖKLŐDÉS A SEJTMAGON KĺVÜL

A huszadik század kezdetén, amikor újra felfedezték az öröklődés törvényszerűségeit, néhány kutató különös öröklődéstípusra figyelt fel. Abból a kísérletből, amelyben zöld növények petesejtjeit sárga növények pollenjeivel termékenyítették meg, csak zöld növények származtak. (A zöld és a sárga növények egyaránt termelnek sárga színű karotint. A sárga növények, mivel nem képződik bennük klorofill, sárgák.) Az eredmény nem meglepő: a zöld tulajdonság domináns, a sárga (a klorofillképzés hiánya) recesszív. A különös az, hogy a második generációban csak zöld növények képződtek, sárga egy sem. Sőt, amikor a zöld utódnövények petesejtjeit sárga növény pollenjeivel termékenyítették meg, az utódok mindegyike zöld volt. Az utód zöld növényeket sárga növények pollenjeivel megtermékenyítve ismét csak zöld növények származtak. A keresztezéseket végtelen generáción át lehet folytatni, az eredmény nem változik.

Mintha a sárga tulajdonság eltűnne az egymást követő generációkban, mintha az utódok csak az anyjuktól kapnának a levelek színét meghatározó információt. Az első keresztezés fordítottjából, amelyben sárga növények petesejtjeit zöld növények pollenjeivel termékenyítették meg, csak sárga növények származtak. Miként lehetséges, hogy az egyik keresztezésben a zöld, a másikban a sárga domináns?

Mivel az utódok külleme (fenotípusa) mindig olyan volt, mint az anyjuké, az öröklődés itt bemutatott típusát anyai öröklődésnek nevezték el. Rövidesen kiderült, hogy az anyai öröklődés alapját azok a DNS-molekulák adják, amelyek nem a sejtmagban, hanem a kloroplasztokban, a mitokondriumokban, vagy az endoszimbionta (a sejtek citoplazmájában élő) baktériumokban vannak. Minthogy az élőlények összes kloroplasztja, mitokondriuma (csak úgy, mint az endoszimbionta baktériumok) anyai eredetű, nem meglepő, hogy az anyai öröklődést mutató tulajdonságokat a kloroplasztokban, a mitokondriumokban vagy az endoszimbionta baktériumokban levő DNS-molekulák határozzák meg. Mivel a kloroplaszt, a mitokondrium, és az endoszimbionta baktériumok DNS-e nem a sejtmagban van, az anyai öröklődést extranukleáris vagy extrakromoszómális öröklődésnek is nevezik.

Az ember ép mitokondriális DNS-e tizenhárom olyan fehérjeféleség szintézisét kódolja, amelyek a mitokondriumokban folyó, az ATP-molekulák képződését eredményező ún. oxidatív foszforilációs folyamatban szerepelnek. A mtDNS kétféle rRNS, valamint huszonkét tRNS-féleség képződését is kódolja. Az ember egy-egy mitokondriumában általában 2-5 mtDNS-molekula van. Hogyan hatnak vajon a mitokondriumra a mutációk? Természetesen elpusztulnak azok a sejtek, amelyek minden mitokondriuma csupa funkcióképtelen (mutáns) mtDNS-t tartalmaz. Ellenben élet- és funkcióképesek lehetnek azok a sejtek, amelyekben egyidejűleg háromféle mitokondrium van: egyesek csupa ép mtDNS-el, mások ép és mutáns mtDNS-el, s néhány csupa mutáns mtDNS-el.

Ismét képzeljünk el egy asszonyt, akinek valamely petesejtjében az említett háromféle mitokondrium van, és azt is, hogy a petesejt megtermékenyül, elkezdődik az embriógenezis, folynak a sejtosztódások. Ha a mutáns mtDNS-ből egy szakasz hiányzik, a megrövidült mtDNS-ek replikációja rövidebb ideig tart, mint az ép mtDNS-eké. A mtDNS-ek között az egymást követő replikációk során növekszik a mutáns mtDNS-ek aránya, ami miatt a mitokondriumok között egyre gyakoribbak lesznek az olyanok, amelyek csak mutáns mtDNS-t tartalmaznak. A sejtosztódások előrehaladtával pedig egyre gyakoribbak lesznek az olyan sejtek, amelyekben sok a mutáns mitokondrium, esetleg mind az. A csökkent funkciójú és/vagy funkcióképtelen mitokondriumokat tartalmazó sejtek energiaellátása csökken, a sejtek funkciójukat tökéletlenül, vagy egyáltalán nem tudják betölteni, és akár el is pusztulhatnak. Minthogy a mitokondriumok funkcióvesztését elsősorban a sok ATP-t igénylő (izom-, ideg-) sejtek sínylik meg, nem véletlen, hogy az anyai öröklődést mutató tulajdonságok elsősorban az izom-, valamint az idegsejtek funkcióját érintik.

A mtDNS egyik fontos jellegzetessége, hogy hibái – nem úgy, mint a sejtmagi DNS-ben – nem javítódnak. A sejtosztódások előrehaladtával egyre gyakoribbakká válnak a funkcióképtelen mitokondriumok, és csak idő kérdése, hogy olyan sejtek képződjenek, amelyek ATP-ellátása elégtelen, és előbb-utóbb elpusztulnak. A mtDNS rövidülése és elszaporodása életünk során valóság: az idősebb emberekben sokkal gyakoribbak a megrövidült mtDNS-ek, mint a fiatalokban – ez a változás az öregedés egyik alapvető tényezője.

Készítette az M&H Communications szabad felhasználásra, a szerzői jogok korlátozása nélkül.

Kiegészítő információk:

Link

a szöveget megalkotta: No_Name01  2013.10.08. 09:45
most jön a java: 33 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nokesferfiak001.blog.hu/api/trackback/id/tr645556278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danibusz 2013.10.08. 12:48:28

Fontos konklúziókat vontam le (hinnye, de tudományosan hangzik).

Nem a férfiak génje szelektál, hanem a nőké. Így a nők között kéne szelektálni, hogy megfelelő utódok legyenek. Hát a selejtesebb gének maradjanak fenn, amikor lehetnénk jobbak is?

Viszont most jön a magas labda lecsapása, amikor ezek a fantasztikus, mindent megoldó gondolatok szertefoszlanak. Pont, mint az összes gondolat az elméleti feminizmusban. Íme a megsemmisítő:

A valóság.

Milyen világ lenne, ahol a jó génnel rendelkező (szép) nők szülnének csak? Ahol a kevésbé jó génekkel rendelkezők szabályozva lennének a "finomítás" miatt?

És a másik: Miért nem furcsállja senki, ha a férfiakat szelektálnák rossz gének miatt, de a nőket ne bántsa senki? :(

Kalechtor 2013.10.08. 13:11:48

@danibusz: Ti nem szelektáltok. Nálatok csak sorrend van. A legjobbakat valószínűleg nem akarjátok kihagyni, viszont a rosszabb képességű, gyengébb nők is lehetőséghez jutnak. Sőt, néha ők lesznek a feleségek, mivel biztonságosabb kontrollálni őket. A nőnemnél is van sorrend, párhuzamosan futó vonzalmak is. Hallottam nőről, akinek egyszerre tetszett vonzalommal, szerelemmel két, vagy több típusú férfi.

Örülök, hogy kezd letisztulni. És ez még mindig csak a kezdet. :) Mit is írtam?

"A nők, érthető okokból inkább követnek egy kiegyensúlyozott szaporodási stratégiát, amiben legfeljebb a férfiak 10-20%-a nem tud utódokat nemzeni, a többiekre pedig alig jut átlagosan több utódszám, mint magukra a nőkre. Ez a rendszer is szelektív, csak mérsékeltebben, illetve nagyobb szerephez jut a nőkre vonatkozó nemi szelekció, vagy az egyéb hatások.

Egyébként ha gyors minőségi szelekciót szeretnénk elérni- pusztán elméletben- hatékonyabb lenne a nőnemben érvényesülő kiválasztódás. Az állattenyésztők tisztában vannak ezzel. Persze mi emberek vagyunk, így puszta logikai tényként írtam. Ilyen szelekció legutóbb valószínűleg az emberiség kialakulásakor lehetett, amikor őseink laza kapcsolatokban éltek, nem volt sem házasság, sem apai utódgondozás, a nők több(fajta) férfivel is kapcsolatot létesítettek, ami változatosságot biztosított, és csak a legrátermettebb anyák gyermekei érték el a felnőttkort. Akkor hatalmasat ugrott az emberi intelligencia.

A hímnem kiválasztódásával a minőségi szelekció jóval lassabb, inkább az emberlétszám nőhet rohamosan."

(2013.10.04. 08:31:38)

Ha a hímnem mégis szigorúbban szelektálna (jelzem, nem kezd, mert a hímivarsejtekből jut mindenkinek), akkor a nőnem lemaradt tagjai valószínűleg megpróbálnák megerőszakolni a férfiakat. Az evolúció során erre különböző fegyvereket fejlesztettek volna ki, esetleg akár csápokat, csapdába ejtő feromonokat, vagy a biológiai hadviselés más eszközeit. Így végső soron épp úgy sikeresek lehetnének, mint az a férfi, aki nagy és erős lett, és egykor a nők akarata ellenére kényszerítette őket párzásra.

Mivel a nőknek nem volt ilyesmire szükségük, erre nem igazán került sor.

Dave(dkovari) 2013.10.08. 13:58:02

Megvan az új indok. Ha bárhol hallom, hogy de bezzeg tesztoszterontúltengés, meg erősebb, meg csúnyább a férfi többség, akkor csak azt kell írnom, hogy: "anyai hatás". Hisz elvégre a női gének az erősebbek. :)

Ha tényleg a metroszexualitás lenne a szaporodáshoz, akkor 2000- sőt 4000 éven belül se igazán csökkent volna a számuk ennyire.
Hisz mindig lenne rájuk vevő, meg szinte csak ők lettek volna, a szelekció miatt.

De nem így van. Vajon miért?

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.10.08. 13:59:12

"Ha tényleg a metroszexualitás lenne a szaporodáshoz, akkor 2000- sőt 4000 éven belül se igazán csökkent volna a számuk ennyire.
Hisz mindig lenne rájuk vevő, meg szinte csak ők lettek volna, a szelekció miatt.
De nem így van. Vajon miért?"

Mert lecsapták őket egy bunkósbottal? :)

Dave(dkovari) 2013.10.08. 16:46:46

És hogy kerül a matriarchális letelepült kultúrához a bunkósbot?

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.10.08. 16:55:03

Néhány, őskori szinten megrekedt férfi kihasználta a matriarchális professzor-asszonyok és a metroszexuális fiúk jóindulatát, aztán utóbbiakat lecsapta a bunkósbottal. :( Ezek után összeszedték a professzor asszonyok felhalmozott tudását, és mindent átírtak benne, miszerint valójában a férfiak műve. Ez lett a későbbi tudományok alapja. A lányaikat pedig elrabolták feleségnek! És bummm... így jött létre a mai civilizáció! :D

Komolyra fordítva: hagyományos és modern apai szerepek. A szerző 4 gyerekes családanya, pszichológus, párkapcsolati tanácsadó. (De ne feledjük, pénzből él a Bagdi Emőke, a Rusz Edit, meg a Tamási Erzsébet is, de még hogy. :))

t7.hu/0t5e

Szerintem egy olvasást mindenképp megér.

danibusz 2013.10.08. 23:26:43

@__________________: Nagy taps a Final Fantasy-nak! Jupííí!

Remélem nem csak én vagyok nagy fan. :P

Kalechtor 2013.10.08. 23:35:44

@danibusz: :D Játszottál is valamelyikkel? Egyébként ez az egyik legnagyobb jelenet benne.

Xylan 2013.10.09. 08:43:03

@No-Name01: Az én édesapám már akkor ilyen modern apuka volt. Ami különösen jó, mert kicsi koromban, ahogyan oly sok lány, inkább apás voltam. Később, kamaszkorban természetesen már édesanyámmal beszéltem meg az intim, női témákat, a mai napig nagyon közel állunk egymáshoz. Ez mindkettejükre igaz.

De nem csak foglalkozott velem, hanem tanúja lehettem, hogy a házimunkából is kiveszi a részét. Így nekem az első apatípus, amit a cikk említ, teljesen életidegen. Messziről láttam rá példát: önmagát elidegenítő apa, állandóan leterhelt, gyermekeibe kapaszkodó anya, aki vagy túlfélti őket, vagy ellenkezőleg, hagyja kallódni, mert örül, ha túl van a sok nemszeretem házimunkán (a gyerek üljön addig a tévé előtt).

Nekem nem a férfiakkal van bajom, mert ilyen szempontból pozitív apaképpel rendelkezem. A régi férfiszerep az, amivel nem tudnék mit kezdeni.

Szerencsére a párom családjában is nagyon hasonló volt a helyzet. Közös családfenntartás, mindkét szülője dolgozik. Házimunka megosztás, a gyerekek (páromék) nagyon hamar önállóak, önellátóak lettek, mégis megkapták a biztos lelki hátteret. Az én édesanyámnak is, az övének is megvolt a maga élete, nem sajátítottak ki bennünket, nem zárták ki a férjüket a családi életből (amihez hozzátartozik, hogy apáink se vonultak ki önként és dalolva munka, elfoglaltság, munka utáni lazítás címén, hogy lecsippentsenek egy kicsivel több szabadságot maguknak).

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.10.09. 10:26:18

@Xylan: Na igen. A férfi elidegeníti magát a saját családjától, aztán a feminizmust szidja érte.
Elvárja, hogy a nők az egzisztenciáját tartsák fontosnak, aztán szintén a feminizmust okolja, ha vannak nők, akik eleget is tesznek ennek az elvárásnak. De azért is a feminizmus a hibás, ha a nő olyan férfit preferál, aki igazi apa, társ, vagy ha saját egzisztenciára törekszik és nem esik hasra a férfi előtt, hanem minimum egyenlő akar lenni ezen a téren.

Levonhatjuk a logikus következtetést, hogy úgyis mindenért a feminizmus a hibás, tehát nyugodtan lehetünk a saját kedvünk szerint feministák. :)

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.10.09. 10:37:18

"Az én édesapám már akkor ilyen modern apuka volt. Ami különösen jó, mert kicsi koromban, ahogyan oly sok lány, inkább apás voltam. Később, kamaszkorban természetesen már édesanyámmal beszéltem meg az intim, női témákat, a mai napig nagyon közel állunk egymáshoz. Ez mindkettejükre igaz."

Nem vagy vele egyedül. :) Az enyémek emellett igazi szellemi partnerek is és nagyon izgalmasnak találtam, amikor már bevonódhattam egy-egy beszélgetésbe. Furának tűnhet, de lényegében csóró-értelmiségi családban felnőve azok voltak a legboldogabb éveim, soha nem zavart, hogy nem kaphatom meg a legújabb márkás ruhákat, cipőket, vagy nem utazhatom körbe a fél országot. Azért mindig eljutottunk néhány érdekes történelmi helyre, busszal, túrázva, néha sátoroztunk, élmény volt. A saját gyerekeimnek sem a luxust akarom biztosítani. Nekem ezek a legmaradandóbb élmények, pedig azóta megengedhettem magamnak néhány igazi luxusutat is.

danibusz 2013.10.09. 13:13:56

@__________________: ":D Játszottál is valamelyikkel? Egyébként ez az egyik legnagyobb jelenet benne."

Húúú, hát FFVI, FFVII, FVIII (egyik sem végig sajna, most meg időhiány), FFX végig, FFX-2, FFXII.

Most ennyi, de majd még meglátjuk. :)

Amúgy ez a legjobb jelenet? Pfffff...

Szerintem a többi karakter (Valentine, Cid, stb) bemutatkozása és a harc a megidézettel. :)

Kalechtor 2013.10.09. 13:22:07

@danibusz: Én most kizárólag a film jeleneteire gondoltam. Azok is jók, de ez a final fight összességében a leghatásosabb. A feelingje is ennek a legjobb. Illetve még egy, amikor Cloud és Kadaj motoros üldözéses jelenete zajlik. Egy olyan motort elfogadnék. :D
Milyen konzolod van?

danibusz 2013.10.09. 15:00:46

@__________________: Van közösen egy PS2 a családdal, és PC.

"A feelingje is ennek a legjobb. Illetve még egy, amikor Cloud és Kadaj motoros üldözéses jelenete zajlik. Egy olyan motort elfogadnék. :D"

Na, a templomban megjelenő Anya (víz formájában) is elég jó. (és az az a templom, ami a FFVII-ben is van)

Én meg a materiás ládát szeretném teli. :)

danibusz 2013.10.09. 15:00:48

De ez a téma hogy kapcsolódik a genetikához? :P

Kellenének már a nanobotok, mint a sci-fikben, és akkor már érthető volna. :)

danibusz 2013.10.10. 00:24:20

"Nézd meg az anyját, vedd el a lányát"

Szerintem amikor ez a mondás létrejött, akkor nem a mai jelentése volt. Ma inkább "nézd meg a nagyanyját, vedd el az unokáját" lenne a helyes. Lassan 2 generáció lesz egyben a régi időkhöz képest. Csak ennyi. :P

Kalechtor 2013.10.10. 08:14:24

"a templomban megjelenő Anya (víz formájában)"

Ez a motívum több kultúrában is megfigyelhető. Továbbá sokan írtak róla, köztük férfi szerzők is. Ajánlom olvasásra mindenkinek Erich Fromm: Az emberi szív c. könyvét. Különös tekintettel az incesztuózus kötődés c. fejezetre. Magáról a könyvről nem bocsátkoznék filozófiai mélységű vitákba, de az anya, a fulladásos momentumokhoz való ambivalens vonzódás és a víz, mint jelkép kapcsolata figyelemreméltó. Még ha csak érdekességként is.

Kitérő volt, nem feltétlenül Daninak. Vissza is térhetünk a FF-hoz. :)

danibusz 2013.10.10. 10:23:22

@__________________: "Kitérő volt, nem feltétlenül Daninak. Vissza is térhetünk a FF-hoz. :)"

Final Fantasy rajongó vagy? Az bizony baj. Miért is? Mert a nőket másodlagos, főszereplő-támogató szerepre redukálják egészen a FFX-2/FFXIII-ig. Ott van egyedül Yuna/Lightning, egyébként csupa férfi. :P

Kalechtor 2013.10.10. 10:27:11

@danibusz: Lehet, de legalább helyesek, formásak. Harc szempontjából pedig meglehetősen feminimek. :P Sephiroth kifejezetten elegánsan, nőiesen küzd.

danibusz 2013.10.10. 18:17:42

@__________________: A feminim harcot akkor nem akarom látni a nőktől :P

Feldarabolás, zúzás, törés, pusztítás...

Sephiroth nem nőiesen harcol, hanem fölényeskedően! Az teljesen más, íme a példa. :P

t7.hu/0td8 (annyira tetszik)

De tegyük fel, hogy nőiesen harcol. Nézzük csak a stílusát. Átszúr, félemlít, megalomániás, lenéző és legfőképp aljas. :(

Kalechtor 2013.10.10. 18:33:43

@danibusz: Elegánsan és finom mozgással, törekedve az energiminimumra, mesterien, így értettem. :)

A videó tetszik, nekem is vannak kardjaim. De láttam már profibb kardhasználatot is. Ezt tán még én is megcsinálnám, ha jó formában vagyok. :)

Na de a vége! Teljesen elrontotta, egy felsőbbséges, győzelemittas mosollyal kellett volna kivonulnia a teremből! :D

Dave(dkovari) 2013.10.11. 00:16:31

@__________________: Feminim = jobb? Mert akkor értem honnan ez a felsőbb rendűségi, mibennünk alig van rossz felállás a részetekről.

Annyira más a fogalomtárunk, hogy azon csodálkozom, hogy egyáltalán sejtjük, hogy mit ír a másik.

Kalechtor 2013.10.11. 01:17:37

@Dave(dkovari): Van bennem egy ilyen nézőpont, de magam sem veszem teljesen komolyan. Ez még valami nősoviniszta maradvány lehet. Ma inkább azt szoktam mondani: más.

Amikor látom Cloud és Sephiroth harcát, Cloud-ot látom maszkulinnak, míg Sephiroth-ot feminimnek. Ennek ellenére Cloud győz. Nem csak harcmodor függvénye. Kitartás, benső erő, taktika, stb.

Ezeket külön sem tudnám választani,nem tartom sem nőiesnek, sem férfiasnak illetve mindkettő lehet.

Harcmodor tekintetében a nagyobb mozgásos, több mozdulattal járó, elnagyoltabb, erőből történő maszkulin, a kisebb, finommozgásos, kevesebb mozdulattal járó, kifinomultabb, inkább technikával dolgozó feminim.

Van egy nagyon jó módszer, amely az elme segítségével arra törekszik, hogy az adott harcművészeti stílus függvényében a lehető leghatékonyabb módon rendezze át a csontszerkezetet a küzdelem során. Ez természetesen nem valami misztikus csoda, nem mond ellent a biológia illetve fizika törvényeinek (amelyekre újra igaz, hogy nincs természetfeletti, a tényekből kiindulva a törvényeknek kell azokat "leképezniük"- mint szemléletmód legalábbis ez lenne a legmódszerhatékonyabb és legegyszerűbb, feltéve, ha nem szeretnénk a tudományból is művészetet gyártani)

Talán hallottatok róla, sok helyen alkalmazzák. Ez számomra azért volt nagyon érdekes, mert "erőből" is képes vagyok küzdeni, így viszont nagyságrendekkel kényelmesebb az egész. Leírok egy gyakorlatot. Tartsd ki magad elé a karod, és gondolj arra, hogy egy fal van előtted, amin megtámaszkodsz. A fal stabil, te pedig nyomod kissé előrefelé. Ennek hasonló párja, hogy elképzeled, a kitartott kezeddel egy húrt feszítesz, lazán, az izmokat szinte nem is használva. Majd kérd meg egy társadat, hogy próbáljon kimozdítani ebből az állásból, teljes erőből történő ütéssel vagy nyomással. Ha jól csináltad, jóval nehezebb lesz számára, mintha erőből feszülnél neki, tehát neked jóval könnyebb lesz megtartani a stabilitásod. :)

Voila. Női és férfi zsenialitás. A női a zsenialitásának elérésére így rendezi az egész személyiségét, elérve a teljes összhangot, míg a férfi erőből feszül neki a célnak. A személyiség többi része görcsössé, alávetetté válik, megbomlik az egyensúly, az izmok, illetve a gondolkozás más oldalai csökevényesedni kezdenek, hiányossá formálódnak, tönkremennek. A célt mindkettő eléri. Csak az egyik szuper-self-é válik, míg a másik visszavedlik egy antiszociális, kompenzáló ösztönlény állapotára. A maga módján bármelyik csodálatos!

Kösz, BH. Azt hiszem megvan a következő elméletem.

Nico3 2013.10.11. 09:53:53

Kissé elkalandoztatok az anyai hatás jelenségétől. Érdemes lenne folytatni. Az epigenetika talán magyarázatot adhat arra, miért lesznek intelligensebbek az idősebb korban gyermeket vállaló nők gyerekei. Bár lehet, hogy ezek a nők egyszerűen maguk is intelligensebbek, természetesen általánosságban, fiatalon anyává váló társaiknál. Kimutathatók bizonyos összefüggések: az ilyen nők hajlamosabbak arra, hogy ne a partner státuszjegyeit figyeljék, később szüljenek, viszont aztán behozzák a lemaradást azzal, hogy átlagosan előbb vállalják a második babát.

Dave(dkovari) 2013.10.11. 16:43:52

@__________________: Amúgy a feminin oldalnak mik a problémás területei. Csak a tisztánlátás végett kérdezem. A maszkulint már rendesen kivesézted/tétek szóval azt már tudom.

Véletlenül megint a feminin a jó, a maszkulin a rossz. Milyen érdekes! (és nem kell nekem a mindkettő csodálatos a maga módján szöveg, mert a sorozatgyilkosok is csodálatosak a maguk módján.)

Dave(dkovari) 2013.10.11. 16:43:53

@Nico3: "viszont aztán behozzák a lemaradást azzal, hogy átlagosan előbb vállalják a második babát."

Ha csak 5-10 éved maradt arra, hogy gyermeket szülj, akkor természetes, hogy nem fogsz például 10 évet várni. o.O

Kalechtor 2013.10.11. 17:06:07

@Dave(dkovari): A feminim oldalnak? Túlzott könnyedség, ami erő nélküli kecsességbe csaphat át. Mint egy szökdécselő tündérke, aki gyengéden odasuhint, de hiába céloz tökéletesen, semmi hatása.

Eltúlozva, egyoldalúan mindegyiknek lehetnek hibái. :)

Az egyik durva, elnagyolt lehet, össze vissza vagdalkozik, csapkod, nekimegy a másiknak, elvakult, nem összpontosít.

A másik a tökéletes forma ellenére hiányával lehet az erőnek, a tartalomnak, harcművészet helyett balett tánccá alakulhat.

Remélem megfelel. :)

bALFAszHÍM 2013.10.11. 17:59:03

@__________________: "Kösz, BH. Azt hiszem megvan a következő elméletem." Remek, örülök, hogy segíthettem..
"míg a másik visszavedlik egy antiszociális, kompenzáló ösztönlény állapotára" - gondolom ez lennék én.
Ígérd meg nekem, hogy kiadod könyvben az elméleteidet! (és természetesen megemlítesz benne mint kutatási alanyt)

Dave(dkovari) 2013.10.11. 23:05:20

@__________________: Tökéletesen megfelel. A szerencse az, hogy nincs 100% feminin, vagy 100% maszkulin ember. :)

Dave(dkovari) 2013.10.11. 23:05:22

Az anyai hatás nehezen mérhető. Hasonló körülmények kellenének, és akkor is csak saccolás lenne. Különbözünk, tehát csak a valószínűségét tudnánk megállapítani, hogy milyen a hatása.

A kor jobban fog számítani a generációs váltásnál, mint hinnénk. Nem az intelligencia miatt, hanem a cserélődés elve miatt. A "választékosabbak" kiöregednek, de a "nosza, akkor legyen" pedig mindig kéznél lesz. Csak az idő dönti majd el, hogy melyik marad fent.

1 "választékosabb" gyerekre jut akár 4 "nosza, akkor legyen". És ez csak hatványozódik. Szóval jó dolog az, de szükséges az "átalakítás", mert nem életképes a "válogatósabb". Társadalmi szinten persze.

Kalechtor 2013.10.12. 04:26:50

@bALFAszHÍM: Csapongó férfilélek. :) Nemrég még kifogásoltad, most meg adjam ki könyvben?

Ha irónia volt, az más.

"gondolom ez lennék én"

Hát, itt a női és férfi zsenikről lett volna szó. :) Úgyhogy, míg nem bizonyítod valami alkotás félével, hogy közéjük tartozol, addig sajnos nem vonatkoztathatod magadra ezeket a szép jelzőket.

"Női és férfi zsenialitás. ... A célt mindkettő eléri. Csak az egyik szuper-self-é válik, míg a másik visszavedlik egy antiszociális, kompenzáló ösztönlény állapotára."

Bármennyire is érdekes, művészi teremtés vagy, erőteljesen szellemi irányba mutató kettősségekkel, azért néha más emberekről is szoktam írni egyet s mást. Sőt, amolyan általános konzekvenciákat is levonok alkalomadtán. Remélem nem okoztam túl nagy csalódást vele. :)

Egyébként tényleg köszönöm. Nélküled és Baselitz nélkül ki tudja, valaha rájövök -e ezekre a nagy igazságokra.

Inkább tartalak szórakoztató beszélgetőpartnernek, mint ellenségnek, de talán ezért mondta Jézus, hogy szeresd ellenségeid. Hiszen ha nem volna ellenség, a győzelem érzését se élhetnéd át.

Jó, biztos nem ezért mondta. De attól még jól hangzik.

Kalechtor 2013.10.12. 04:28:28

@Dave(dkovari): "Az anyai hatás nehezen mérhető. Hasonló körülmények kellenének, és akkor is csak saccolás lenne."

Maga az anyai hatás nem. Különböző fajok keresztezésénél látszik, hogy az utódok egyértelműen az anyjukhoz hasonlítanak jobban.

"Csak az idő dönti majd el, hogy melyik marad fent."

Biztosan ismered.

"Egy cseroki-indián nagypapa magyarázza unokáinak, hogy milyen is az élet.
- Viaskodás folyik bennem... Kegyetlen viaskodás, ahol két farkas veszekszik - mondta.
Az egyik farkas a félelmet, a haragot, az irigykedést, a szomorúságot, a sajnálkozást, a kapzsiságot, a gőgöt, az önsajnálatot, a bűnt, a haragot, az alacsonyabbrendűséget, a hazugságokat, a büszkélkedést és a felsőbbrendűséget testesíti meg.
A másik pedig az örömet, a békességet, a szeretetet, a reményt, a testvéri osztozást, a szerénységet, az alázatot, a kedvességet, a jószívűséget, a barátságot, az együttérzést, a bőkezűséget, az igazságot, a könyörületességet és a hitet.
Ugyanilyen viaskodás folyik bennetek is, meg mindenki másban.
A gyerekek elgondolkoztak ezen egy kis ideig, majd az egyik megkérdezte:
- Nagypapa, melyik farkas fog győzni?
- Az, amelyiknek enni adsz - válaszolta az öreg cseroki csendesen."

Mivel táplálkozik a választékosabb gyerek? Értékekkel, kultúrával, minőséggel. Ne higgyük, hogy feltétlenül anyagiak függvénye. Nem árulok el nagy titkot azzal, amit már kedves blogtársam és barátnőm is leírt magáról: néha enniük is alig volt mit, de sokat utaztak, beszélgettek, és tele volt a házuk könyvekkel. Viszont az ilyen emberek megpróbálnak olyan feltételeket teremteni a gyermekeiknek, hogy megfelelően nevelhessék fel őket. Ha nem is anyagi jólétben, de tisztességesen, értékeket adva át nekik. Szellemileg felkészülve, nem felelőtlenül, "lesz ami lesz, valaki úgyis kisegít" alapon. Ezt nevezik felelősségvállalásnak. S lehet, hogy itt most részrehajló vagyok, de természet szerint talán a nőkre jellemző jobban.

A nő ösztönösen gondol a majdani utódokra is. Ezért nem szeret függeni, kiszolgáltatott lenni. A férfi- eredetileg- a szaporodásra összpontosít. Sok férfiban egyszerűen az a vágy munkál, hogy legyen minél több, számára kiszolgáltatott, tőle valamiben feltétlenül függő, s így ráhagyatkozni kénytelen lány, mert ez biztosítja a könnyen elérhető sikereket pártalálás terén. Néhányan aztán megijednek a felelősségtől. Amellett, hogy eszükbe sem jut, mi történne, ha a nő, akaratán kívül egyedül maradna a gyerekekkel? A nők általában megoldják, akkor is, ha a férfi lelép és magával visz mindent, de jóval nehezebben, mintha eleve rendelkeztek volna egy biztos alappal.

Szintén a felelősségvállalást mutatja, hogy a nők ellenben olyan párt próbálnak találni, aki egyedül maradva is képes lenne felnevelni a gyerekeket. Ez nem a nő nagyravágyása, önmaga miatt. Én szívesen lennék egész életemben egyedül akár családfenntartó, akár abszolút vezető a családban, ha ezt igénylik tőlem. Nem esne nehezemre. Amikor olyan fiú mellett döntöttem, aki megáll a saját lábán is, egyedül az járt a fejemben, hogy nyugodtan rá merném-e bízni a majdani gyerekeinket. Nincs kifogásom az ellen sem, ha valaki minden téren rám hagyatkozik, de a gyerek miatt szintén ebbe az irányba próbálnám terelgetni. Ha velem történik valami, álljon fel és mielőbb szedje össze magát, mert nem lennék nyugodt, ha nem lehetnék biztos ebben. Egyébként neki magának is ez lenne a legjobb, már csak ezért sem akarok mást. Mindig is emberi kegyetlenségnek tartottam, amikor valaki annak örül, hogy a másik akár meghalni is képes lenne utána.

És mivel táplálkozik a nosza, legyen? Ezekből az emberekből, akiket említettem. Újra nem az anyagiakon a hangsúly. Lehetnek akár újgazdagok is, mindegy, a fő, hogy nem gondolkozik, hanem követi az ösztöneit. Felelőtlenül.

Egyébként ezért is érdemes megismerni valakit, mielőtt külsőségek alapján mondanál róla ítéletet.