Volt már szó a külsőről és a nemek ezzel kapcsolatos szerepvállalásáról, többek között

Itt...

Itt...

és Itt...

Arról is, hogy régen a nők voltak, akik színes, feltűnő külsejükkel megpróbálták rávenni a leggazdagabb férfiakat az elköteleződésre. A kevésbé vonzó, feltűnő lánynak maradt a legszegényebb férfi. A legszegényebb férfinek maradt a legelőnytelenebb külsejű nő. S mivel monogámia uralkodott, kénytelenek voltak beérni egymással.

Manapság, amellett, hogy divattá vált a metroszexuális külső, sokan mindent megtesznek azért, hogy a nők igényességét összemossák más, ehhez egyáltalán nem kapcsolódó jelenségekkel. 

Pedig a legtöbb nő egyáltalán nem a túlzásokra fogékony. Nem sminkelt, magassarkúban tipegő férfiakat szeretnének, sőt, már ők maguk sem akarnak magassarkúban tipegő, feldíszített karácsonyfák lenni, hisz Vilar és a számtalan csúsztatást alkalmazó, ál-ezoterikus Christian óta tudjuk (szándékosan nem feminista szerzőket említek!), mennyire életképtelen is az. (Sokan mégis ebben látták a nők hatalmát, hiszen így megközelítve a gazdag, gyenge testű bankárok, a főméltóságok, a felcicomázott királyok is életképtelenek voltak, a nép küzdött értük, a nép tartatta el őket- s a nép, itt a munkás férfival analóg!)

Mégsem kell ez a hatalom. Ugyanis ára van. Az ára pedig az, hogy "habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr!"

S ha úgy akarta, a víz fellázadt, fölülkerekedett, a férfinak szexel kellett kifizetni, ami járt. Kihasználva a lehetőséget, visszaélhetett azzal, hogy ő megdolgozik (ha meg) a közösért, ezért neki már nem muszáj külsőleg is vonzónak lennie.

Égbekiáltó véteknek számított egy nőtől, ha fontos volt neki a külső IS. A hétköznapokban maximálisan elfogadott legendák keringtek róla, mennyire jelentéktelen, hogy néz ki egy férfi. Ha szép az arca, ha csinos a teste? Már-már nő! De főleg akkor, ha bármiféle jelentőséget tulajdonít mindennek. Emberesedjen meg, legyen egy-két horzsolása, sármos ránc a képén, néhány ősz hajszál. Mintha szándékosan törekedne arra a társadalom: a makulátlan külsőn essen néhány hiba, hogy a nő hozzá képest szép lehessen, s ő a nőhöz képest- ápolatlan, előnytelen, férfias. 

De mit is jelent az a férfias? Testileg-lelkileg erősebb, ezért megengedheti magának, hogy ne legyen szép. A hangsúly itt főleg ezen van. Pedig férfiak esetében is éppen úgy a jó géneket mutatja az, mennyire szimmetrikusak, arányosak a vonásaik, mennyire egészséges a testük.

Ma kicsit talán kezdünk átfordulni, az ellenkezőjébe a múltnak. Minden nő tagad, a kezdeti fellángolás ellenére ódzkodnak beismerni, hogy számít nekik a külső. Mégis, érdekes módon gombamód szaporodnak a külsejükre talán már túlságosan is adó hímnemű egyedek, és aki bármilyen mértékben is látogatja a szórakozóhelyeket, vagy egyszerűen szétnéz az utcán jövő-menő emberek között, észreveheti, hogy nem főleg egymással létesítenek kapcsolatot. Szaporodnak- mert igény van rájuk.

Az ellentábor pedig harcol, összemos, csúsztat, vádol, rágalmaz, kritizál. És én emiatt írok most erről. Hisz ennek a támadásnak néha szerencsétlen áldozatai lesznek az olyanok is, akik nem festetnek lila csíkokat a hajukba, nem húznak két számmal kisebb csőnadrágot és fiú létükre még kozmetikushoz sem járnak kéthetente. Egyszerűen csak helyesnek születtek és próbálnak ápoltak, vonzó alkattal rendelkezők maradni. Miközben a lila hajú fütyül az egészre és vígan élvezi, hogy a rá zúduló szidalomáradat ellenére mindig van "barátnő". 

Ismerek ilyen (idézőjelben) lila hajúakat, aki nagyvárosban él, halmozottan találkozhat velük. 

A rágalmak általában a másfajtáktól jönnek, de gyakran már maguktól a nőktől is. Esetleg olyan férfiaktól, akik bár nem ebbe a csoportba tartoznak, de túl passzívnak érzik az egészet, tartanak tőle, az idő múlásával megkophat a vonzerő, esetleg ők maguk sem hisznek eléggé önmagukban.

Kiváltójuk a legtöbb esetben az, hogy valaki visszautasította a számára előnytelenebb külsejű férfiakat. "Nem ad esélyt!" - mint mondani szokták. Pedig a hozzá közeledő belül bizonyára értékes, érzelmes, gyengéd, romantikus. És igazi, hetero férfi, azzal is tökéletesen tisztában van, hogyan kell "férfinak" lenni, vezetni egy családot, dönteni a feltehetőleg ki és beszámíthatatlan nő helyett aki csak erre vár, erősebbnek lenni, megvédeni őt más férfiaktól! E két indok helyzetektől függően váltakozhat, hol az erős, hol a talpig rendes férfi mítosza jön elő, vagy egyenesen ötvöződik a kettő.

Amellett, hogy ez gyakran egyáltalán nem igaz, nagy része ebben a formában már nem is kell. Ám természetesen rögtön átminősítenek téged is "nemigazi" nővé, ha nincs szükséged rá.

Nézzük pontokba szedve:

1. vád

- Az előnytelenebb külsejű férfi érzékenyebb, odaadóbb, szerethetőbb.

Igen, az esetek kb. 10%-ban valóban ez a helyzet. Én is választottam már előnytelenebb külsejűt, mert belül értékesebb volt, a másikat egyszerűen képtelen lettem volna elviselni önzése, beképzeltsége, érzéketlensége miatt.

De sajnos ebből egyáltalán nem vonhatunk le mindenkire igaz következtetéseket. Gyakran éppen ő az, aki csak mesterségesen megjátssza mindezt, hogy bejuthasson a nők bugyijába. Külső máz az egész, kelletlenül meghallgatja a nőt, virágot vesz, italt rendel. Mindenáron. Tukmálja, kényszeríteni akarja. Ajándékokkal nyomul, természetesen olyanokkal, amikről azt olvasta: minden nőnek bejönnek. Észre sem veszi, ha annyira nem illik hozzád az ajándék stílusa, hogy legszívesebben az ablakon hajítanád ki, de ennek ellenére csak finoman jelzed.

Érzékenynek hiszi magát- és az is, de csak önmagával szemben. Mindenért megsértődik, önsajnáló, haragszik a világra, a nőket okolja eddigi kudarcaiért. Naponta elmondja, hogy te más vagy, de a többiek, ők anyagiasak, buták, haszonlesők, a testükből élnek. Örül, hogy ennyire értékes barátnője lehet, egyben felhasznál arra is, hogy a nőket általánosságban nézze le általad. Ha nagyon akarja, addig provokál, míg be nem bizonyította: te sem vagy különb. A végén bebeszéli magának, hogy azért hagytad el, mert nem volt elég gazdag, sikeres, vagy "bunkó" veled. 

Ennél nagyságrendekkel jobb kéremszépen egy csak igényes, kölcsönös élvezetet nyújtó szexre törekvő, előnyös külsejű fiú. Nincs bókáradat, de míg együtt vagyunk, van odafigyelés, ápolt külső, mindkét részről felszabadult benső. És milyen különös, egyre több nő tapasztalja, hogy komoly kapcsolatok indulnak meg így. Manipulációtól mentesen, külső megfog- benső megtart módon.

2. vád

- Az előnytelenebb külsejű férfi hetero, míg a vonzóbb külsejű valószínűleg meleg. Hiszen mi másért adna magára annyit? A nők kedvéért? Ugyan!

Mindez kicsit arra apellál, hogy az emberek egy része még ma is nagy mellénnyel érvel a "nőknek nem számítHAT a külső" tézise mellett. Miféle férfi, aki egy nő kedvéért odafigyel magára? Nyilvánvalóan csak a férfiak engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy a másikkal szemben ilyen elvárásaik lehessenek. A nők érjék be azzal, hogy feléjük kerekednek, a párjuk kiváló vezetői érzékkel szívesen dönt majd helyettük, hogy valaki számára szépek, vonzóak lehetnek, és státuszként párkapcsolatban élhetnek. 

Viszont, egyre több nő már nem erre vágyik és nem így. Inkább azt szeretnék, ha a benső értékek mellett a párjuk esztétikailag is vonzó látványt nyújtana. Hogy már ránézésre is kívánhassák és ne fél órás, tök sötétben történő előjátéknak kelljen megelőznie a szexet, beszorított szemmel. Hozzáfűzném, nem kell felszisszenni ettől, s az emberi test természetes változásaival sem szabad összekeverni. Ha valakibe beleszerettünk, később már természetes, hogy változik a teste, s mi fokozatosan hozzászokunk- akkor már nem adnánk semmilyen fiatal szépfiúért. De ennek megalapozásához a kölcsönös vonzalom kell, a ragaszkodás, amelyhez később, az együtt töltött idő eredményeként hozzáadódik a mély, kölcsönös szeretet, a pozitív, személyhez való kötődés is.

3. vád

- Fentivel összhangban a helyes férfiakat kedvelő nők talán latensen a saját nemük iránt vonzódnak. Hiszen az előnyös külső elválaszthatatlanul a női nemhez kapcsolódik! Ha tehát valaki helyes férfit kíván magának, mindegy, nemi hovatartozás szempontjából mennyire a férfi-testet preferálja, s milyen semleges számára a női, ez az egyetlen szempont mutatja meg, mi a helyzet.

Nos, ellenkezőleg, a helyzet kissé fordított. Több kérdőíves kutatás eredménye szerint pontosan azok a nők fogékonyabbak (természetesen a valóban leszbikus nőket leszámítva) a biszexuális, leszbikus kalandokra, akiknek párja saját bevallásuk szerint is, külsőleg kevésbé vonzó. Az ilyen nők valószínűleg csak a vonzó férfiak "pótlékaként" választanak más nőket, mivel a társadalom negatív viszonyulása miatt elkerülték a megszólt, melegnek nyilvánított, külsejük miatt elítélt, nőiesnek minősített partnerjelölteket. Valami hiányzik, de annyira különválasztják a férfi és az esztétikus külső fogalmát, hogy kényszermegoldásként más nők is képbe jöhetnek.

4. vád

- Az előnytelenebb külsejű férfivel minden rendben van, saját véleménye szerint érzékeny, szerethető, férfias (természetesen szintén saját mércéje szerint), egyszerűen azért nem kell a nőknek, mert nincs pénze. 

Ez sem állja meg a helyét. Azon felül, hogy igen gyakran ellenkezőleg: semmi nincs vele rendben, nőgyűlölő, vádaskodó, kompromisszumokra képtelen, van, hogy a pénz sem segít. Illetve csak olyan értelemben, hogy üzletszerű kapcsolatokba bonyolódhat, ahol minden más fontosabb lesz az ő személyénél.

A helyes férfiak pedig nem minden esetben gazdagok, de én helyes és bensőleg is rendben lévő férfit mégis keveset hallok arra panaszkodni, hogy nehezen talál partnert magának. 

Ha mégis, annak egy igen gyakori félreértés az oka. A nők ismeretének hiánya, mely ahhoz a tévhithez vezet, hogy elég jóképűnek lennie, amúgy is, itt az emancipáció, tehát ha türelmesen kivár, a végén majd a lányok kezdeményeznek, közelednek. Oszlassuk el ezt a mítoszt: kivételes eseteket leszámítva nem fognak. Nincs rá szükségük. Mire egy lány odáig jutna, hogy rányomuljon valakire, addigra általában több tucat fiú beelőzi, ők "nyomulnak" rá, s nagy valószínűséggel akadni fog számára megfelelő is közöttük.

Emlékszem egy ilyen elkeseredett, félreinformált fiúval való beszélgetésre. Huszonéves, a padlón az önbizalma. Nem volt még barátnője. Állítólag azért, mert nem gazdag. Pedig figyelik a lányok! De ő nem bízik önmagában, pénzt szeretne gyűjteni. Kérdezem tőle, mivel erősen gyanús, hogy min bukik meg a közeledés, ha figyelik, ha tetszik nekik? Jah, hogy a közeledés? Hát közeledni ő nem szokott! Abból vonta le a tanulságot, hogy még egyetlen lány sem ment oda hozzá. Fogalmam sincs, hogy képzelte- talán a gazdag férfiakhoz odamennek azok a bizonyos anyagias nők? Ó, ha tudná, hogy neki sokkal könnyebb lenne a dolga. Elég lenne beszélgetésbe elegyednie, mosolyognia, s aztán már csak elrontani nem kéne. Míg azok a szerencsétlenek már nem is számolják, hányadik ital, hány órányi, kiizzadt nyomulós szöveg, rábeszélés, megvesztegetés, manipuláció, míg végre "kidumálják a lányt a bugyijából", ahogy mondani szokás.

5. vád

- Az előnyös külsejű férfi valójában azért érvényesül, mert "bunkó" módon viselkedik. Ha a kevésbé jóképű férfiak is "bunkóvá" válnak, nyert ügyük lesz!

Mindenre, így természetesen erre is akad példa, ahogyan gyakran láthatjuk azt is, hogy bizonyos férfiak szintén jobban ragaszkodnak a "bunkó" módon viselkedő nőkhöz. Mindez azonban nem általános. Benne lehet persze a kihívás épp úgy, mint az, hogy a jó külsőért cserébe egyesek elnézik a párjuk kevéssé finom természetét. Vagy mert függnek tőle, vagy mert egyszerűen nem érdekli őket a dolog.

Az is előfordulhat, hogy ami mások szemében égbekiáltó bunkóságnak minősül (mondjuk nem engedi előre az ajtóban a férfi a nőt), az adott kapcsolatban élőnek annyira sokadrandú dolog, hogy fel sem tűnik. A bunkónak hitt férfi ugyanis önellátó, mosogat, főz, elvégzi a házimunka felét és bár nem ajándékoz meg hetente plüssszívecskékkel, sőt, sok nőhöz hasonlóan még a Valentin napról is hajlamos megfeledkezni, de a mindkét részről fennálló viccelődést leszámítva egyáltalán nem érzéketlen vagy bántó.

6. vád 

- A nők azért kedvelik a magukra adó férfiakat, mert lehet velük női dolgokról beszélgetni, shoppingolni, tehát barátnőként kezelik őket, párkapcsolatra azonban igazi férfit választanak.

Az előítélet ezen formája általában olyan nyomásgyakorló törekvésekkel társul, melyek a nőt megpróbálják női mivoltában elbizonytalanítani és rávenni arra, hogy lehetőleg valóban csak barátilag viszonyuljon a testének karbantartására átlagosan több időt szánó férfihoz. Kérdések (többet tölt a tükör előtt, mint te?), egyszerre mindkét irányba való rémisztgetés a kapcsolat lehetséges jövőjére vonatkozóan (a végén még lecsapnak rá más nők is! / a végén még egy férfiért fog otthagyni!)

Nézzünk néhány példát azokra a további csúsztatásokra, melyek a férfi külsejének pozitív irányba történő változását próbálják negatívan feltüntetni, vagy bagatelizálni.

A baloldali kép jobb alsó sarkában egy különösen helyes férfi fotóját helyezték el, míg a jobboldali kép bal alsó sarkában egy bizarr módon nőnek öltözött, elhízott férfiét. Ez a férfi olyan módon van nőnek maszkírozva, amire már maguk a nők sem vevők (szerencsére). Így viszont erős kontraszt keletkezik, és latensen, önmagát tagadva arra utal a montázs, a férfiak valójában megcsúnyultak a múlthoz képest.

Ha  tovább figyeljük észrevehetjük: éppen arra próbáltak összpontosítani, hogy a bal oldalon viszonylag helyes, míg a jobb oldalon (egy két kivétellel) előnytelen külsővel rendelkező, ráadásul nevetségesen öltözködő személyeket helyezzenek el. Miért nem sörhasú, kopaszodó, ápolatlan férfiakat állítottak párhuzamba sportos, csinos, jól ápolt, jól fésült, igényesen öltözködő, akár metroszexuális egyénekkel, teszem azt modellekkel?

http://quicklol.com/wp-content/uploads/2013/03/men-then-and-now.jpg

A szándék erősen hasonló. Figyeljük meg az arcokat. Ráadásul a baloldali kép egy szándékosan beállított, helyes arcot hangsúlyozó fotó. (A nők egyébként a természetességet, igényességet szeretik, az agyongyúrt, agyonszoláriumozott, agyonsminkelt külső a többségnek soha nem fog bejönni. Sem egy felpumpált izomzatú testépítő, sem egy mesterségesen lebarnított "szépfiú" nem túl esélyes. A metroszaxuálisnak nevezett irányzat azért tud érvényesülni, mert erősen szembemegy az ápolatlansággal: a férfiak nem hanyag ruhákat hordanak, odafigyelnek az alakjukra, hajukra.)

A jelenség kisebb-nagyobb, néha túlburjánzott mértékben minden országban megfigyelhető.
http://i.imgur.com/0nUBr.jpg

Gyakran használják fel a jólápoltság kifigurázására a férfiasnak és nőiesnek tartott tevékenységek szembeállítását. A valójában változatlan külsejű férfit megpróbálják "nőiesnek" mutatni, elrettentésként utalva rá, hogy a végén még lenyúlja a nőtől annak szépítkezési eszközeit.

Más képeken direkt ábrázolnak nevetséges pózokban mai, fiatal sztárokat (holott a régiek sem kezdték másként- link), míg a régi-férfi amolyan állandóan hőstetteket végrehajtó szerepben tetszeleg. Szó sem esik róla, hogy a férfiak 10 százalékából sem válhatott valódi hős, de a több napos mosdatlanság, borosta, vagy a pár év alatt szélsőségesen elhízott test minden nap jelen volt a nő életében. Arról szintén nem, hogy már akkor is népszerűek voltak a szépfiúként induló szívtiprók, s csak később osztottak rájuk világmegmentő szerepeket.

Mindezek után ez a kép már nem is érdemel túl sok magyarázatot. Mondanivalója: a férfiak mind hős vaddisznó-vadászok voltak, akik véresen és mocskosan is hazamehettek, hisz vitték a zsákmányt. Ez volt életük értelme, az úton lévő, vadászó hősé. Ma viszont szegények kénytelenek csinos ingekben járni és csomagot cipelni a vásárolgató feleségük számára.

Végül nézzünk egy példát a nőkkel kapcsolatos, elmosó sztereotípiákra is.

http://www.genusfotografen.se/wp-content/uploads/2012/09/womanthenandnow1.jpg

Baloldalon csupa természetes, mosolygó, boldog nő, kicsit sem öltöznek tarka ruhákba, nem vetnek be női praktikákat. Édesanyák, háziasszonyok, sőt, gépírónő is akad közöttük! Jobb oldalon alkoholizáló, léhűtő fiatalok, akik mindenféle modern, őrült sportba vetik bele magukat. Felelőtlenek, természetellenesen túlcicomázottak. Hová tűntek erről az oldalról a dolgozó nők, a munka mellett gyereket nevelő édesanyák? Azok, akik éveken át keményen tanulnak, mert már megtehetik?

Azok, akiknek már eszük ágában sincs derékszorítót hordani, sőt, egészségtelen cipőket sem? A nők, akik komoly sportteljesítményeket értek el, vagy felfedeztek valamit? Akik immár szerelemből házasodnak, nem anyagi érdekből?

Változik a világ, de nem mindegy, hogy a változásoknak mely oldalait hangsúlyozzuk ki. Nagyon könnyű visszaélni azzal, ha valamit eltúlzunk, vagy hiányosan mutatunk be. Közös érdekünk küzdeni a modernizáció előnytelen, negatív oldalai ellen, de a megoldás ezúttal sem az, hogy mindezt hagyjuk kihasználni az ellenkezőjükkel visszaélni vágyóknak.

a szöveget megalkotta: No_Name01  2013.08.11. 00:39
most jön a java: 10 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://nokesferfiak001.blog.hu/api/trackback/id/tr575455159

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hűtlenség- és ami mögötte van 2014.02.09. 07:59:58

Ki ne tette volna még fel magának a lassan közhelyessé váló kérdést-  mi a tartós, boldog, és nem utolsósorban kölcsönös hűségen alapuló párkapcsolatok titka? Mennyire fontos a hűség? Fontos-e egyáltalán? Ki az, aki hajlamosabb a félrelé...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kalechtor 2013.08.11. 12:30:02

Ide:
(ez most nem szexshop lesz!)

t7.hu/0na9

t7.hu/0ms8

danibusz 2013.08.11. 12:32:19

Hmmmmm...

Miért van egy olyan érzésem, hogy "ha metroszexuális, lehet iráni savazó is" téma van ebben a cikkben?

Hisz a metroszex jó, kedves, ügyes, és még mennyi minden, míg mindenki más ezek ellentéte, és pénz nélkül semmit érő.
(A külső megfog, és meg is tart, csak legyen olyan jelleme, amit még ki lehet bírni...)

Amúgy még mindig nem értem, nektek hol a határ a magára valamit adó, és a reggel két órát a fürdőszobában töltő, haját vasaló fiúcska között. :P

Ami pedig zavar a cikkben:
Két kép elemzése. Az első a vadászó életmódos kép. Nektek biztos az a legjobb, ha kanapéból rendelitek meg a dolgaitokat, de én (ha lehetne) szívesen megdolgoznék a dolgokért. Ezt ábrázolja. Ez a dolgozz pénzért, hogy pénzből vehess elég érdekes létet biztosít. Nincs az az érzet, hogy valami az enyém. Na jó, talán a pénzért dolgoztam, na de azt kell odaadnom, és venni rajta egy semmilyen dolgot, ami csak úgy van. Ezt jelzi a kép.

A másik a régi és a mai nők kép elemzése.

"Azok, akiknek már eszük ágában sincs derékszorítót hordani, sőt, egészségtelen cipőket sem? A nők, akik komoly sportteljesítményeket értek el, vagy felfedeztek valamit? Akik immár szerelemből házasodnak, nem anyagi érdekből?"
Derékszorító helyett van sok más kényelmetlenség a nőknek. Kemikáliák, stb? Persze nem azonnali hatásúak, de nem is kevésbé "hasznosak".
Ami a cipőket illeti:
3.bp.blogspot.com/-bxqpPvQbRds/UY65CtyzoRI/AAAAAAAAEOc/TSsYo6vsr1s/s320/High+Heels+Health+Risk+%232.gif

Ha ez nektek egészségesebb, mint a régi cipő, akkor nincs több kérdésem. :P

bALFAszHÍM 2013.08.11. 12:32:32

Hát ez marhajó... Mikor 18-20 éves voltam, a 40-es szőrös fickókat kereste mindenki. Most, hogy lassan 30 vagyok, divatba jöttek a tinifiúk. Mindig, lecsúszok mindenről. :(
Máskülönben jó a cikk.

rémTündér /aprócska kismacska./ 2013.08.11. 18:18:12

Érdekes volt olvasni a cikket, és vicces, hogy a gyakorikérdések . hu tele van a tipikus ronda pasikkal, akik utálják a nőket, mert a nőknek szerintük csak a pénz és a külsőség a fontos, csak azt nem veszik észre, hogy ez ízlés dolga. Nekem csak a nagydarab mackók jönnek be, egy barátnőm pedig frászt kap az ilyenektől és jobban érzi magát egy kigyúrt kockahasú pasival, akivel meg én nem tudnék mit kezdeni.
Egyszerűen csak az van, hogy az ilyen rinyagépekben nincs semmi férfias. Egy igazi férfi soha nem okolna mást a sikertelenségéért.

Dave(dkovari) 2013.08.11. 20:32:57

"S mivel monogámia uralkodott, kénytelenek voltak beérni egymással."

Igaza van! Mostanság a hipergámia korában élünk. Én már semmin se lepődök meg. Az ez előtti cikk (a korhatár csökkentés) már meg se hatott. De mit is várunk a szexuális szabadság idejében?

Kalechtor 2013.08.11. 21:10:19

Kérés volt a hozzászólások egybefoglalása. Ennek megfelelően:

Dani:

"Miért van egy olyan érzésem, hogy "ha metroszexuális, lehet iráni savazó is" téma van ebben a cikkben?"

Mert kissé félreértetted a cikket? :)

"választottam már előnytelenebb külsejűt, mert belül értékesebb volt, a másikat egyszerűen képtelen lettem volna elviselni önzése, beképzeltsége, érzéketlensége miatt."

Az önellátó életmódot én is támogatom, de nem ám úgy, hogy a férfi eljár valami menő munkahelyre, én meg gondozom a gyümölcsöskertet, meg hímezem a terítőket az ő nevén lévő házban. :)
Itt írtam erről.

"Ma is lehetne másképp, sok munkát otthonról is végezhetnénk, de ha valaha így fogok dolgozni, mert megtehetem, akkor se a barátom számlájára menjen az ezért kapott juttatás. Még csak az kéne. :) (Az övé se jöjjön az enyémre)

Nem feltétlenül lenne rosszabb, sőt, bizonyos téren nagyobb önállóságot biztosítana. Jól megfigyelhető, hogy manapság egyre inkább erre törekszik az "elit" is. Otthonról igazgatható, vagy megbízásos, kötetlen jövedelemszerzésre. Más, hogy én nem népi motívumokat hímeznék párnákra, nem kertészkednék, gyümölcsöt termesztenék, vagy mesekönyveket írnék gyerekeknek, de aki ilyesmiből él, annak is lehet produktív élete, anyagi önállósága."

Ebbe beletartozhat valamilyen otthoni vállalkozás, esetleg kisebb gazdaság fenntartása is. Fizikailag is tetszene a kihívás, sokszor gondolkozom azon, hogy a sport közbeni edzés részben elvesztegetett energia, amit produktív munkára is lehetne fordítani.

"De mit is jelent az a férfias? Testileg-lelkileg erősebb, ezért megengedheti magának, hogy ne legyen szép."

Ezt így nem írtam volna le, még valaki túl komolyan veszi. :D

De legalább van lehetőség arra, hogy kifejtsek egy érdekességet.

Bizonyos emberek, néha nagyon otromba módon kezelve a fogalmakat, a férfiakat a racionális gondolkozással, a nőket az érzelmességgel hozzák összefüggésbe. Most hagyjuk, hol sántít ez nekem nagyon. (A bölcs például egyszerre rendelkezik mindkettővel)

A lényeg, hogy ennek ellenére nem azt a konzekvenciát szokták levonni a dologból, hogy a férfi racionálisan erősebb, míg a nő lelkileg, érzelmileg. Így lenne logikus, ugye? Szeretem a logikát, ahogyan az emberséget is fontosnak tartom. :) Sőt, vallom, hogy a kettő egyáltalán nem mond ellent egymásnak.

A következtetések többsége viszont éppen a nők érzelmi, lelki gyengeségét hangsúlyozza. Érzelgősek, labilisak, gyámolításra szorulók. Érzékeny lelkűek, kímélni kell őket. Hogy van ez? Akkor érzelmileg is, racionálisan is a férfi az erősebb? Csúsztató egy nézőpont, komolyan mondom. :)

Nem érzelmesség, hanem érzelgősség amivel a nőket azonosítják. Egész pontosan érzelmi gyengeség. Holott, ha a nő (állítólag, nem szerintem) érzelmileg fejlettebb, abból az következne, hogy ő bírja jobban a pszichés megterheléseket. Nyugodtabb, később veszíti el a türelmét, később borul ki, higgadtabban kezeli a helyzeteket. Nem viseli meg úgy egy tragikus esemény, egy trauma. Sőt! Ilyenkor ő nyújt érzelmi támaszt a férfinak.

Éppen ezért tud elfogadóbb lenni- erőből. A közhit ellenben gyengeségből eredezteti a nők állítólagos nagyobb fokú elfogadókészségét, kimondva vagy kimondatlanul de utalva rá, hogy a nő függ a férfitől, idomul hozzá, egyedül elveszett, fontosabb neki a közösség, mások támogató ereje.

Dave: Nem, hipergámia abban az értelemben, ahogyan használják a fogalmat, valójában soha nem uralkodott. Maga a genetika húzná keresztül az egészet.

Kiindulópontként csupán annyit jelenthetünk ki, hogy mindkét nem jobb génekkel rendelkező egyedekkel szeretne közös utódokat létrehozni, ám mindezt számtalan más tényező árnyalhatja. Engedelmeddel a többszörös visszacsatoló hatásokba most nem mennék bele.
Pl semmit nem ér a törekvés, ha önmagát húzhatja keresztül.
Régen azért tűnt hipergámnak a rendszer, mert a férfi általánosságban rendelkezett magasabb státusszal a nőnél.

"Igaza van! Mostanság a hipergámia korában élünk. Én már semmin se lepődök meg. Az ez előtti cikk (a korhatár csökkentés) már meg se hatott. De mit is várunk a szexuális szabadság idejében?"

Ez nagyon elfogult hozzászólás. Miért, a régi világ jó volt úgy? A kényszerházasságokkal, a 16 évesen férjhezadott lányokkal, a szabad választás hiányával? :)
Szerintem te most kezded elveszteni a fonalat, nem? :)

Monogámia uralkodott bár, de többnyire csak a nő részéről követelték meg.
A túlzott szexuális szabadosság nem jó, viszont érdemes belegondolni, vajon kiknek az érdekeit szolgálhatja a korhatár leszállítása?

És akkor még megpróbálom beszorítani ide a nagy képről való véleményem. Mindkét oldalról egy-egy fiú tetszik, a különbség számomra annyi, hogy az egyiknek haj, a másiknak sapka van a fején. :) Biztos rémesen egyszempontú vagyok ebben, tudom. Tehát lényegi különbség nincs. Legyen sorkatona, harcolgasson, nem zavar, míg nem akar felém kerekedni. Az sem, ha a tükör előtt vasalja a haját. :)

Csak legyen valami normális haja, vonzó arca, alakja. Ez még Daninak szól, ő kérdezte, hol a határ.

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.08.11. 21:37:05

Hosszú, tartalmas válasz, én meg erről csúsztam le. Danibusznál a cipő maradt ki. Így most megkérdezném tőle, tudja-e, hogy régen milyen egészségtelen öltözködési szokások uralkodtak, főleg az "úrinők" körében? :)

bALFAszHÍM-nek is illene válaszolni valamit, ezen még gondolkozom. Egyelőre csak megköszönném, hogy ilyen szűkszavúan közölte a cikkről való pozitív véleményét. :)

Kalechtor 2013.08.11. 21:56:58

@No-Name01: BH-nek mindenekelőtt javasolnám a kevesebb síkosító használatát, akkor talán nem csúszik le olyan könnyen a dolgokról. :)

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.08.12. 01:36:21

Elkezdtem összeállítani egy kis gyűjteményt arról, milyen ruhákkal kínozták magukat régen a nők. Nem sokat változott a dolog, sőt, ha lehet inkább mérséklődött. Abbahagytam, néhány leírás már sok volt. Nem akarok mindig ugyanoda kilyukadni, de ezzel kapcsolatban is leszögezhetjük, hogy a szépség érdekében elkövetett egészség elleni merényletek a patriarchizmusból származnak. :)

Dave(dkovari) 2013.08.12. 09:10:50

@No-Name01:
"Nem akarok mindig ugyanoda kilyukadni, de ezzel kapcsolatban is leszögezhetjük, hogy a szépség érdekében elkövetett egészség elleni merényletek a patriarchizmusból származnak. :)"

Persze, hogy onnan, hisz más nem volt ezelőtt. De ki is viszi tovább, ki kínozza magát? Nem én...