Mileva Maric és Albert Einstein

Fotó: http://www.teslasociety.com/Mileva.htm

Mindig taszító, ha a két vagy több ember ér el együtt valamit, és egy aratja le a babérokat. Különösen furcsa, és megdöbbentő, ha ezt egy férj teszi a feleségével. Tudjuk, hogy minden erős, tudós, vagy hatalmas férfi mögött egy okos nő áll, és sok esetben a férfiak szeretik elfelejteni, milyen sokat köszönhetnek a háttérmunkásaiknak, a feleségüknek. Olyan jó lett volna, ha Einstein megmarad a piedesztálon, de a korabeli feljegyzések, elméletek, valamit a kutatások alapján ő sem volt különb férfi néhány babéraratgató férfitársánál, ami persze a tudományos munkájának elismerését nem érinti, inkább csak nüansznyit levon emberi nagyságából.

Mileva Maric, Einstein felesége

Albert Einstein első felesége, Mileva Maric, matematikus volt. 1875. december 19-én született Titelen, gazdag földbirtokos családban. Ősei valószínűleg boszniai szerbek voltak. Mileva még gyermekkorában megtanult magyarul, így Einstein-nek fel tudta olvasni a magyar tudományos közleményeket, elsősorban Eötvös Lóránd munkáit. Gimnáziumba több helyen is járt, kiváló érettségi vizsga után felvették a Zürichi Műegyetemre, itt ismerkedett meg Einsteinnel. Kettőjük kapcsolata a fennmaradt levelezésekből ismert, melynek zöme szerelmes levél, de szép számmal fordul elő benne vita szakmai tudományos kérdésekről is. 1901-ben Mileva terhes lett, de Einstein családja, főleg a lány vallása miatt, nem egyezett bele a házasságba (Mileva nem volt zsidó). Közös gyermeküket ezért saját családjánál szülte meg. A gyermekről semmit nem tudni, valószínű, hogy nevelőszülőkhöz került. 1903 elején, Einstein apjának halála után házasodtak össze. Házasságukból két fiú született.

Együtt végezték a tudományos munkát

A házaspár együtt végzett tudományos munkát, de kevés feljegyzés maradt arról, hogy melyik fél, mennyire járult hozzá a sikerekhez. Mileva tudományos munkáját sok félreértés és kevés ismert tény övezi. Két tudományos közleményről biztosan tudott, hogy létrejöttükben nagy szerepe volt az asszonynak. Az első cikket eleve közösen tervezték publikálni – mely a hajszálcsövességről szólt -, de később Einstein kihúzta Mileva nevét és saját neve alatt jelentette meg. A másik, amiért végül Einstein a Nobel-díjat kapta meg, olyan termodinamikai levezetéseket tartalmaz, amelyet a kutatók egyértelműen Milevának tulajdonítanak.

A relativitás-elmélet

Einstein legnagyobb munkájában, a relativitás-elméletben, valószínűleg nem volt közvetlen szerepe, de nem lehet elfelejteni, hogy Einstein csak fizikus volt, az elméleti matematika nem volt a szakterülete, nem is nagyon értett hozzá. Mileva dolgozhatta ki matematikusként a relativitás-elmélet matematikai alapjait. Einstein előtt két matematikus foglalkozott a relativitás-elmélettel, eredményeik matematikai szaklapokban jelentek meg, ezeket nem Einstein, hanem a felesége ismerte. 1911-től házasságuk megromlott, Einstein fűvel-fával megcsalta, saját unokatestvérével is, akit később feleségül vett. Mileva összeomlott, eltűnt a tudományos életből és csak a gyermekeinek élt. 1919-ben azzal a feltétellel vált el, hogy a leendő Nobel-díj összegét ő kezelhesse. Einstein ebbe szó nélkül beleegyezett, ami árulkodó momentum, miért adta volna oda az összeget, ha az asszonynak semmi szerepe nem volt az elmélet kidolgozásában? Ígéretét nem tartotta meg, mert a pénz egy részét befektette Amerikában, a többit elveszítette a gazdasági válság alatt. Mileva későbbi életéről szinte semmit nem tudunk, 1948 augusztus 4-én halt meg Zürichben.

ÍRTA: FRIC

Forrás: http://nokorszak.hu

(http://nokorszak.hu/kultur/einstein-a-felesege-el%C5%91l-is-learatta-a-baberokat)

a szöveget megalkotta: No_Name01  2013.05.07. 13:41
most jön a java: 8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nokesferfiak001.blog.hu/api/trackback/id/tr335286394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.05.07. 14:04:50

Ide kapcsolódó érdekesség:

"A nővérem, Rosalind Franklin címmel jelentetett meg könyvet a közelmúltban a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt tudósról húga, Jenifer Glynn. A kötet a zseni életéről szól, akinek a DNS-sel kapcsolatos kutatásai és szenzációs felfedezései két nagy vetélytársnak, James Watsonnak és Francis Cricknek, illetve kutatóasszisztensének, Maurice Wilkinsnek hoztákmeg a világhírt és a Nobel-díjat. Az „élet molekulája”, azaz a DNS szerkezetének feltárása sokak szerint a múlt század legnagyobb biológiai felfedezése. Tisztelői a mai napig úgy vélik, hogy a találmány Rosalind Franklint illeti, amiben van is valami, ha tudjuk, hogy a kutatások finisében a lángészt cserbenhagyta az a munkatársa, aki évekig vele dolgozott, s közös munka részleteit kiadta a vele egy időben kutató Watsonnak és Cricknek.

– Rosalind és Maurice Wilkins hihetetlenül sokat vitatkoztak, szinte semmiben sem értettek egyet, s a feszültség közöttük olyan nagy volt, hogy Wilkins végül átpártolt a konkurens pároshoz, értékes információkat juttatva el hozzájuk. Árulás volt ez a javából – írja a nővéréről szóló könyvben Jenifer Glynn.

A szakkutatók némelyike viszont úgy véli, hogy Franklinnek aligha lehetett megoldása a riválisok előtt, hisz a felfedezés évében – 1953-ban – ő még két lépésre volt tőle. Nem jött rá a molekuláris bázispárok létezésére, és alábecsülte a szimmetria létét. Ezt a tényt azonban tisztelői nem voltak hajlandók tudomásul venni, és hittel vallották, Franklin nem kapta meg a kellő elismerést, pedig egyedül fedezte fel a szerkezetet, Crick és Watson előtt.

Még inkább megerősítette őket a hitükben az, hogy Crick és Watson 1953-ban maguk is azt mondták: kutatásukat Wilkins és Franklin ösztönözte, a munkájuk alapja az volt, amit ők már megcsináltak. A tudományos história szerint azonban nem korrekt módon jutottak kolléganőjük inspiráló eredményeihez: Rosalind Franklinnek ugyanis be kellett számolnia néhány felfedezéséről az Orvosi Kutatási Tanácsnak, és Crick ezt az anyagot láthatta – a hölgy tudta és beleegyezése nélkül. Ráadásul ezek az eredmények alapvetőek voltak, mert igazoltak egy kettős hélixet, pontosabban hogy a két spirális szál ellenkező irányba fut.

Hogy mi a pontos igazság, az már soha nem derül ki, hisz Rosalind 1958-ban – 38 évesen – meghalt, négy évvel később pedig odaítélték Watsonnak és Cricknek a Nobel-díjat."

Kalechtor 2013.05.07. 15:46:25

Régebben már megpróbáltam utánanézni ennek a Franklin ügynek.

www.mult-kor.hu/20100930_levelek_tanuskodnak_a_dnsuttorok_kozti_feszultsegekrol

"Wilkins volt az, aki - egyesek szerint Franklin háta mögött - megmutatott Watsonnak egy mára az 51-es fotó elnevezéssel halhatatlanná vált felvételt, amely a fiatal amerikai szerint tisztán ábrázolt egy kettőshélixet. Amikor 1953 áprilisában a híres Nature-cikk megjelent, abban csupán homályos utalások szerepeltek arra, hogy Franklin mivel járult hozzá a molekuláris biológia óriási eredményéhez.

"Reméljük, hogy kis lopásunk legalább egységfrontot hoz létre a csoportotokban" - írta egy alkalommal Crick arra utalva, hogy amikor a kutatónő belépett a King's College-ba, Wilkins azt hitte, neki fog dolgozni. Franklin azonban másként vélekedett erről. "Remélem, hogy a boszorkányság füstje hamarosan kikerül a szemünkből" - jegyezte meg megkönnyebbülten Wilkins nem sokkal azelőtt, hogy Franklin más laboratóriumba ment dolgozni."

Mileváról annyit, hogy nagyon tehetséges matematikus volt. Az igazán érdekes számomra ez:

"Az első cikket eleve közösen tervezték publikálni – mely a hajszálcsövességről szólt -, de később Einstein kihúzta Mileva nevét és saját neve alatt jelentette meg."

"Maric nem egyszerűen csak Einstein feleségeként vonult be a tudománytörténetbe, hanem matematikusként minden bizonnyal Einsteinnel közösen dolgozta ki az általános relativitáselméletet. Amikor az első, erről szóló tudományos közleményt megírták, akkor eredetileg ketten szerepeltek szerzőként, az utolsó pillanatban azonban Einstein lehúzta felesége nevét a kéziratról. Amikor a tudományos lap szerkesztője megkérdezte, miért tette ezt, Einstein úgy válaszolt: „Wir sind ein Stein.” Vagyis a saját nevével játszva, „egy kő”-nek minősítette párosukat." (az ng-ról).

Gondoljunk bele, fordítva elképzelhető lett volna-e? Mondjuk Mileva lehúzza Einstein nevét a közös munka alól, hisz úgyis egy család.

No_Name01 · http://nokesferfiak001.blog.hu/ 2013.05.07. 18:15:05

"Gondoljunk bele, fordítva elképzelhető lett volna-e? Mondjuk Mileva lehúzza Einstein nevét a közös munka alól, hisz úgyis egy család."

Feltétlenül. :D

Ha én férfi lennék és néhány ilyen történet után olyat mondanék, kevés volt a női tudós, azt hiszem szégyenemben leesnének a golyóim. :)

retrometro 2013.05.08. 01:53:15

Igen voltak jó matematikusok nők között is, pl E. Noether. M. Maric nem volt az. Az egész cikk alapja egy bizonytalan eredetű legenda, kb hasonló kiindulási alappal, mint a cion bölcseinek jegyzőkönyve.
Nem véletlen, hogy neonácik és feministák táplálják ezt a sztorit, ki ezért, ki azért. Ezért igazán nem érte meg a másodközlés :P

Ja igen és a nők között tényleg jóval kevesebb volt és van a tudós, de ez nem baj és nem azt jelenti, hogy ne lehetne egy női Einstein is majd egyszer. (a golyóimat azért fogtam közben)

Kalechtor 2013.05.08. 02:18:30

Noether valóban az volt, de a rendelkezésemre álló információk szerint Mileva se volt kutya. A múlt felderítése viszont nehéz. Én inkább hiszek ezeknek a kiderült magán levelezéseknek, tudok Einsteinről egyet mást. A válásuk után nem voltak jelentősebb munkái sem.

Női Einstein? Köszönöm, eddig ne jussunk, hogy élettársunk tudományos munkáit nyúljuk le, bár ügyes módszer. :)

"Ha én férfi lennék és néhány ilyen történet után olyat mondanék, kevés volt a női tudós, azt hiszem szégyenemben leesnének a golyóim. :)"

Nem esnek le azok egykönnyen. Laza, puha, bár kétségkívül nagyon érzékeny, sérülékeny testrész.
De ami előnye, az hátránya is egyben. A tartás nem sok benne. Összességében olyan, akár a férfiegó.

(Remélem értitek a nősoviniszta csipkelődést). :D

Kalechtor 2013.05.08. 02:28:16

Bár magam is főleg arra támaszkodom Maric-el kapcsolatban, hogy valakinek kizárásos alapon nagyon jó matematikusnak kellett lennie kettejük közül.

Einstein ugyanis biztosan nem volt az. Sőt, jó fizikusnak sem tartom, de ebbe ne menjünk bele, a modern fizika is ingadozik, legalábbis az elméleti része. (De mivel a fizika elméleti része kicsit már filozófia, több vitám is keletkezett már ebből).

A férfiegót pontosítom, talán mégse olyan, mint a golyók. Hasonlíthatjuk a péniszhez is: merev, érzékeny, irányítható általa a férfi viszont rém könnyen törik. :)

(Viccelődés abbahagyva!) :)

Kalechtor 2013.05.08. 10:16:49

A legendáról meg ennyit.

"akkor eredetileg ketten szerepeltek szerzőként, az utolsó pillanatban azonban Einstein lehúzta felesége nevét a kéziratról. Amikor a tudományos lap szerkesztője megkérdezte, miért tette ezt, Einstein úgy válaszolt: „Wir sind ein Stein.” Vagyis a saját nevével játszva, „egy kő”-nek minősítette párosukat."

Fordított esetben a férfiak megdönthetetlen, 200%-os bizonyítéknak minősítenék a dolgot, sőt, biztos vagyok abban hogy a képlet az lenne: az egészet Einstein írta.

Xylan 2013.05.09. 12:21:23

Ha marad Mileva neve (is) ma vagy kevésbé jelentősnek tartanák az eredményeket (ahogyan szerintem Noether sem kapta meg a megfelelő elismerést, máig sem), vagy azt kutatnák, mennyire volt férfias Mileva agya.

Érdekes, például kitérhetnénk több hasonló kérdésre is (a férfiak mindenben jobbak kapcsán). Persze általában csak abban, ahol sokat fizetnek, vagy ha más nem hírnév jár a dologgal.

Mesterszakácsok, rendben, de akkor az üzemi konyhákon miért nem férfiak dolgoznak többségében? Miért nők? Hisz a férfi még főzni is jobban tud! Bár valószínűleg akkor kerülnének oda, ha dupla annyit fizetnének a főzőcskézésért, vagy akkor fizetnének dupla annyit mint most, ha férfiak kerülnének oda.

S rögtön megbecsült, elismert, nagyon fontos szakmának lenne minősítve.