A nők az ókori Rómában eszes üzletasszonyok voltak, vállalkozásaikat mikrohitelek segítségével indították be.

Nicolas Guy Brenet (1728-1792) festménye adakozó római nőkről. 
Fotó: Mary Harrsch (Flickr)

Mint a Past Horizons régészeti hírportálon olvasható, a Római Birodalomban törvény tiltotta, hogy a nők banki kölcsönöket vegyenek fel, nem szavazhattak, ha pedig fontosabb döntést kellett meghozniuk, gyámot rendeltek melléjük. 
Carmen Lázaro, a spanyolországi I. Jakab Egyetem római jog professzora, kutatásai során kiderítette, hogy az asszonyok túljártak a törvényalkotók eszén. Tehetősebb nőktől kértek kölcsön s az ügylet fedezetéül, általában ingóságaik, leginkább az ékszereik szolgáltak.

A mikrohitel-rendszer létéről több korabeli epigráf (felirat) szolgáltat adatokat, így Pompejiben a Grani-ház falán olvasható, hogy bizonyos Faustilla 6,25 százalékos kamatra kölcsönöz pénzt.
Mint Carmen Lázaro rámutatott, ezek törvényes kölcsönügyletek voltak, nem kellett a gyám jóváhagyása. A pénzt ugyanis az ókori Rómában "helyettesíthető" dolognak tartották, így kisebb összegek esetében ki lehetett kerülni a gyám közreműködését.
Tulajdonképpen, a római nőket sújtó jogi korlátozások hozták létre ezt a rendszert, amelynek segítségével törvénysértés nélkül biztosíthatták anyagi függetlenségüket, megözvegyülve pedig folytathatták a családi vállalkozást.
Carmen Lázaro, kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a római nők üzleti tevékenysége nem korlátozódott pénzkölcsönzésre, érdekeltségeik voltak a hajózási szállítmányozásban, a textiliparban, a cipőkészítésben, szálláshelyeket tartottak fenn, de kereskedtek luxuscikkekkel és élelmiszerekkel is.
"A római nők olyan szabadságra és befolyásra tettek szert, amelyekről más társadalmakban nem is álmodhattak az asszonyok" - hangsúlyozza Carmen Lázaro.

Forrás: MTI

a szöveget megalkotta: No_Name01  2013.04.03. 20:42
most jön a java: