Szervezetünk kódolt jeleket bocsát ki, hogy csábítólag hassunk partnerünkre. Ezek a jelzések potenciálisan átörökíthető immunrendszerünkről is titkos információkat hordoznak.

Az Új-Mexikói Egyetemen dolgozó Randy Thornhill biológus hisz abban, hogy ezeket a jelzéseket ezredmásodpercek alatt értelmezzük, anélkül, hogy tudnánk róluk.

– Csak annyit észlelünk, hogy az illető vonzóbb, mint mások, holott az agyunk valójában igen bonyolult elemzéseket végez. – meséli Randy – Mindez igen gyorsan zajlik, és nem is tudatosul bennünk.


Izzadságszag-kísérlet
Thornhill megkért néhány diákot, hogy egy kosárlabdameccsen frissen mosott, fehér pólókat viseljenek. Miközben a játékosok megizzadtak, a pólók felszívták feromon-tartalmú verejtéküket. Ezeket a szagtalan, levegő útján terjedő kémiai anyagokat mindkét nemben a verejtékmirigyek választják ki. A feromonoknak a feltételezések szerint köze lehet a szexuális vonzerőhöz.

A lányok később egyenként megszagolták ezeket a pólókat, majd rangsorolják, hogy viselőjük illatát mennyire érzik csábítónak, kellemesnek vagy intenzívnek. A nőknek fogalma sem volt arról, hogy melyik férfi melyik pólót viselte. Sorban végigszagolgatták a pólókat, majd a verejték szaga alapján leírták, hogy számukra melyik a legvonzóbb.

Thornhill eztán megvizsgálta a kísérletben résztvevő férfi és női önkéntesek immunvédekezésében fontos szerepet betöltő fő hisztokompatibilitási komplex-, az úgynevezett MHC génjeit. Rájött, hogy a diáklányok a tőlük eltérő MHC génekkel rendelkező, azaz a sajátjuktól különböző immunrendszerű férfiak szagát részesítik előnyben. Az tehát az általános szabály, hogy a férfiak és a nők egyaránt a tőlük különböző egyének testszagát kedvelik!

Mindez evolúciós szempontból is jól érthető. Az immunrendszer a betegségek ellen harcol. Azok jutnak előnyhöz, akik változatos génállományt örökölnek. A tökéletesen összeillő pároknál a szerelmeseknek egymástól eltérő immunológiai sajátságokkal kell rendelkezniük. Így gyermekeik a lehető legjobban járnak, mert az egyesülő génállomány változatos génjeit öröklik, ami egészségesebb életet biztosíthat számukra.

A szagod szimmetrikus...
Bár a feromonok működését még senki sem érti, és megdöbbentőnek tűnhet, de a nők előnyben részesítik azoknak a férfiaknak a szagát, akik szimmetrikusabb felépítésűek. A szimmetrikusabb testfelépítésű férfiak szagát jobban kedvelik a nők, különösen azok, akik épp a ciklusuk termékeny fázisába értek.

Abban a tényben semmi új nincs, hogy a szimmetria vonzóbb az ellenkező nem számára. A kutatók ezt először a ’90-es években fedezték fel, és azóta is népszerű témának számít a média körében. Az első ilyen kísérletekben mérésekkel állapították meg az arcok szimmetriáját, majd arra kérték a kísérleti alanyokat, hogy vonzerő tekintetében rangsorolják ezeket. (Az a furcsa, hogy ha egy arc tökéletesen szimmetrikus, mint például a tükrözéssel mesterségesen létrehozott arcképek, akkor az eredmény már-már természetellenes – a tökéletes szimmetria visszatetsző.)

A tudósoknak elmélete, hogy a szimmetria a minőség megbízható jele, mert csak igen-igen nehezen érhető el. Épp ezért az egyén külseje arról árulkodik, mennyire tökéletesen fejlődött ki szervezetében a kétoldali szimmetria. A legutóbbi, 2004-es kutatások felfedték, hogy a feromonokhoz hasonlóan az arcvonások is az immunrendszerről árulkodnak.

A felmérésben a nők azoknak a férfiaknak a fotóját választották ki, akiket nagyon jóképűnek véltek. Amikor megvizsgálták a legvonzóbb férfiak vérmintáit, kiderült, hogy változatosabb génállománnyal, azaz erősebb immunrendszerrel rendelkeztek.

Senki sem tudja, hogy az arc hogyan tükrözi ezt az információt. Lehet, hogy az ellenállóbb szervezetű emberek kevésbé hajlamosak fertőzésekre és egyéb betegségekre, amelyek a fejlődés során aszimmetrikussá torzíthatják az arcot. Bármi legyen is a magyarázat, úgy tűnik, hogy szimmetrikus vonásaink kirakatba teszik génjeink minőségét.

A szimmetria olyan fontosnak tűnik, hogy a női test külön trükköket is bevet, hogy még szimmetrikusabbnak hasson. A Liverpooli Egyetemen egy egyszerű kísérlet során biológusok mérték meg a résztvevő nők kezét és fülét az ovuláció előtti, alatti és utáni időszakban. Azt találták, hogy 24 órával az ovuláció előtt úgy változott meg a nők kezének és fülének alakja, hogy sokkal szimmetrikusabbá váltak. A kutatók nem biztosak abban, hogy mindez hogyan következik be, de azt gondolják, hogy a megváltozott szöveti vízretenció lehet a magyarázat. Mivel ezek a változások a két testfelet eltérő mértékben érintik, kihatnak a szimmetriára is.

Ám...

Akkor mégis miért vannak csúnya emberek?

Az ember a szexuálisan szelektáló fajok közé tartozik, a legjobb genetikai állományú utódok létrehozása érdekében a nők törekvése, hogy a legelőnyösebb külsejű férfit szerezzék meg maguknak (és viszont).

Felmerül azonban egy kérdés. Elvileg annak kellene történnie, hogy a legelőnyösebb külsejű férfiak szaporodnak a leginkább, génjeiket elsősorban ők örökítik tovább, így hosszú idő alatt a szelekció következtében uniformizálódnunk kellett volna. Ha főként a jóképű macsók génjei jellemeznék világunkat, nem lenne olyan sok előnytelen külsejű ember, egyformábbak lennénk, kívül-belül. Miért van tehát, hogy mégis nagyon különbözünk egymástól?

Az angol Newcastle Egyetem kutatói, Prof. Marion Petrie és Dr. Gilbert Roberts az elmúlt tíz évben a genetikai sokféleség okait kutatták. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a génállomány változatossága valamiféle előnnyel jár, ami még az uniformizált szépségen is túltesz.

Amikor a szerelő nem szerel

Sejtésük beigazolódott. A DNS-nek vannak olyan részei, melyek az úgynevezett „DNS repair kit”-et, azaz olyan fehérjéket kódolnak, amelyek a génállomány megváltozása esetén képesek a hibák, mutációk kijavítására. Ha e „szerelő” fehérjéket kódoló gének területén következik be mutáció, a hibák kijavítása nem, vagy nem teljes mértékben valósul meg.

Ez természetesen veszélyekkel is jár, hiszen a hibás gének következtében szöveti degeneráció és rosszindulatú daganatok kialakulása is megindulhat. Másrészt viszont kedvező is, amikor a mutáció eredményeképp az egyén ellenállóbbá válik bizonyos betegségekkel szemben, képes lesz leküzdeni egyes vírusok és baktériumok támadását.

Úgy tűnik, ez utóbbi előny az, ami magyarázatul szolgál a sokféleség fennmaradására. A kutatók 2005-ben sajátos kísérletet végeztek. Kiválasztottak olyan férfiakat, akik génállományára a „repair” gének mutációja révén jellemző volt a sokféleség, lefényképezték őket, és a képeket megmutatták fiatal nőknek. Kiderült, hogy ezek a férfiak – akik a mutáció révén változatos génállománnyal rendelkeznek, ellenállók sok betegséggel szemben, és ezt a tulajdonságukat nagy valószínűséggel tovább is örökítik utódaiknak – az átlagnál vonzóbbak a nők szemében.

A darwini elképzelésekkel szemben tehát a szexuális szelekció épphogy a genetikai sokféleségnek kedvez. Nem a stabil génállományú férfiak a vonzók, hanem azok, akik genetikai változatosságuk miatt ellenállók – viszont a mutációk miatt kiszámíthatatlan, milyen leszármazottak várhatók tőlük.

Forrás: http://www.ng.hu

a szöveget megalkotta: No_Name01  2013.03.31. 14:37
most jön a java: 34 komment